Egy újabb elmélet szerint a gyémántok katalizátorként vehettek részt az élet keletkezésében. A gyémántok felületén hidrogén jelenlétében vékony vízréteg képződött és itt egyszerű vegyületek kölcsönhatásából létrejöttek a bonyolultabb szerves molekulák.

Andrei Sommer, Dan Zhu és Hand-Joerg Fecht, az Ulmi egyetem kutatói szerint ebben szerepe volt a szénatomokból álló gyémánt elektromos vezetőképességének is. A Crystal Growth & Design című szaklapban közölt tanulmányuk szerint a gyémántok ideális felületet szolgáltattak a bonyolult szerves molekulák képződéséhez.

Az eddigi legelterjedtebb elmélet szerint az élet az "őslevesben", szénvegyületeket nagy sürűségben tartalmazó sekély vízben keletkezett. Az egyszerű aminosavak elég elterjedtek az egész világegyetemben, de ma még nem tudjuk, hogyan zajlott le összekapcsolódásuk komplex polimereké. Van olyan elmélet is, miszerint mind földönkívűli származásúak vagyunk, amennyiben a Földön a meteorokkal érkező örökítőanyagok (DNS vagy RNS molekulák) indították el az életet.

A gyémánt egy olyan szénkristály, amely jóval az élet megjelenése előtt már jelen volt a Földön. A legújabb kísérletek igazolták azokat a harminc éve felállított elméleteket, amelyek szerint hidrogén jelenlétében vékony vízréteg képződhet a gyémántok felületén. Az ulmi kutatók szerint a hidrogéneződött gyémántok a Föld atmoszférájában megkötötték a felszínükön az egyszerűbb molekulákat, és elég erős kölcsönhatásokat indíthattak el ahhoz, hogy ezekből az élet építőköveit jelentő komplex polimerek kialakuljanak.

aqui.la

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.