A sci-fi rajongón jól ismerik a terraformálás fogalmát: egy-egy bolygón mesterségesen átalakítják a környezetet, hogy lakható legyen. Tudományos körökben is szóba került a Mars terraformálása. Most viszont azt fontolgatják komoly tudósok, hogy lassan a Földön is szükség lesz valami hasonlóra.

A Föld esetében a környezet nagyarányú tudatos átalakítását geomérnöki tevékenységnek nevezték el. Egészen mostanáig erről csak a távoli jövőről, vagy istent játszó UFO-król szóló sci-fikben olvashattunk, a globális klímaváltozás miatt azonban tudományos műhelyek kezdték el tanulmányozni, miként lehet mesterségesen befolyásolni globális szinten a környezetet.

Számos stratégiát vizsgálnak, persze mindnek megvannak az előnyei és a veszélyei.
 
Lehet például tükröket vagy lencséket telepíteni az űrbe, hogy csökkentsék a Földet érő napsugárzás mennyiségét. Az a baj, hogy ez nagyon drága lenne, hiszen tükrök vagy lencsék milliárdjaira lenne szükség.

Lehet ként juttatni a légkörbe, ami lehűtené az atmoszférát, de ez nagyon veszélyes, mert szárazságot okozhat, tönkreteheti az ózonréteget és megnövelheti a savas esők gyakoriságát.

Szaporítani lehetne az algákat az óceánokban, távol a partoktól. Az algák a remények szerint megkötnék a széndioxidot, és eltemetnék az óceánokban. A terv azonban felboríthatja a tengerek kényes biológiai egyensúlyát.

Ki lehet alakítani "mesterséges fákat". Ezek olyan tömegesen gyártott gépezetek lennének, amelyek az igazi fákhoz hasonlóan kivonják a széndioxidot a légkörből és hasznosítják. A gond az, hogy még nem sikerült kialakítani a megfelelő technológiát. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen gépek milliói bizonyára rengetegbe kerülnének.

Vannak más megoldási javaslatok is, hasonló problémákkal.

A tudósok ezeket a terveket nem a globális felmelegedés ellenszereként ajánlják, hanem vészforgatókönyvként, a nagyarányú emberi szenvedés megakadályozása érdekében. Mint az ilyen terveket kidolgozó egyik tudós, Dr. Paul Crutzen mondja: az egyetlen ok, amiért fontolóra kell venni ilyen stratégiák megvalósítást az, hogy "nincs okunk optimizmusra". Arra célzott ezzel, hogy a nemzetközi politika nem kedvez a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok visszafogásának.

Nagyon sok tudós persze ellenzi a geomérnöki terveket. Alapvetően mind arra hivatkoznak, hogy még túl keveset tudunk a bonyolult környezeti hatásokról ahhoz, hogy biztonságosan belenyúljunk a folyamatokba. Ráadásul bármit teszünk, a kedvező és a kedvezőtlen hatások nem egyelően érintik a Föld egyes térségeit.

aqui.la

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.