
A szupergyors internet technológiáját ugyanott, a részecskefizikai kutatások európai szervezetében, a CERN-ben dolgozták ki, ahol annak idején Tim Berners-Lee a World Wide Web (innen a www...) ötletét is kidolgozta.
A Grid (rács) néven futó új technológia tulajdonképpen a Nagy hadronütköztető gyűrű (Large Hadron Collider, LHC) építésének csak "mellékterméke", de máris úgy vélik, teljesen átalakítja majd a világot. A Grid első részét akkor indítják be, amikor a hadronütköztető gyűrűt - igazából azért hozták létre, hogy fel tudják dolgozni a részecske gyorsítóból származó iszonyatos mennyiségű adatot.
A tervek szerint a nyáron már üzemelni fog a részecskeütköztető és a Grid is.
Hogy mit tud majd a szupergyors internet? Egylőre még fel sem foghatjuk, milyen hatása lesz a társadalomra, a kommunikációra. Mondjuk a Rolling Stones teljes életművét kevesebb mint két másodperc alatt át lehet majd küldeni Angliából Japánba.
David Britton, a Glasgow egyetem fizika professzora, a Grid projekt egyik vezetője úgy véli, az új internet forradalmi változásokat hoz. "Ezzel a számítókapacitással a jövő generációi olyan módon működhetnek együtt és kommunikálhatnak, amit a hozzám hasonló idősebb emberek el sem tudnak képzelni."
Lehet majd holografikus, háromdimenziós képeket letölteni, sőt, holografikus konferenciákat is tarthatnak, valósidőben százezrek játszhatnak együtt egy online játékot, nagy felbontású videótelefonok működhetnek a helyi hívás áráért. Felesleges lesz az asztali PC-ken tárolni az adatokat, mindent a hálózatról lehet majd elérni, bárhonnan, bármikor, azonnal.
A CERN hét éve kezdte el a Grid fejlesztését, miután rájöttek, hogy a hadronütköztetőből érkező adatmennyiségtől összeomlana a hagyományos internet.
Az internet azért lassú, mert jórészt az eredetileg a telefonok számára épített vezetékeken és elosztókon működik. A rég elavult alkatrészek szűk keresztmetszeteket okoznak, drámaian lelassítva az adatforgalmat. Ezzel szemben a Gridben nem lesznek elavult részek, dedikált optikai kábelek és modern routerek gondoskodnak a gyors adatforgalomról. Máris 55 ezer szerver van a Griden és ez a szám két év alatt várhatóan eléri a 200 ezret.
Tony Doyle, a Grid projekt technikai vezetője azt mondta a Time-nak, hogy a CERN olyan nagy számítási kapacitást igényel, hogy a szervereket nem is lehet mind elhelyezni a hadronütköztető közelében, Genfben. Egyszerűen képtelenség lenne ellátni őket árammal - az egyetlen megoldás egy olyan gyors és erős hálózat kiépítése volt, amely lehetővé teszi a megdöbbentő adatmennyiség eljuttatását a más országokban működő kutató központokba.
A Grid, amely gyakorlatilag egy párhuzamos, ám szupergyors internet, már készen áll. A CERN optikai kábelekkel kapcsolódik 11 kutatóközponthoz az Egyesült Államokban, Kanadában, a Távol Keleten és persze Európában. Mindegyik központból vezetékek ágaznak szét további kutató központokba. Egyedül Nagy-Britaniában nyolcezer szerver van a Grid rendszerben. Elvileg ősztől már bármely angliai egyetemi tanár vagy diák rákacsolódhat a Gridre a hagyományos internet helyett.
aqui.la



