
Hans Moravec, a Carnegie Mellon egyetem Robotikai intézetének alapítója szerint a robotok fejlődése a földi élőlények evolúciójának gyorsított tükörképe. "A legnagyobb idegrendszerek az 550 millió éve történt kambriumi robbanás óta 15 millió évente megduplázták a méretüket. A robotok vezérlő egységei egy vagy két évente duplázzák meg bonyolultságukat (processzor teljesítményüket). Most csak a legkezdetlegesebb gerincesek szintjén vannak, de fél évszázad alatt utolérnek minket."
Moravec "jóslatai" szerint 2010 körül várható az univerzális robotok első generációjának a megjelenése. Ezek a "szolga" robotok intellektuálisan a kis hüllők szintjén állnak majd.
2015-ben érik el a kétéltűek, mint például a békák szintjét. Sokoldalúbbak lesznek és bonyolultabb feladatokat lehet majd rájuk bízni, mint elődeikre.
2020-ban érik el a gyíkok fejlettségét, az ember méretű univerzális robotokra számos feladatot lehet majd bízni, de olyan rugalmatlanok lesznek még, mint a gyíkok.
2030-ra már egészen más lesz a helyzet, a robotok fejlettsége eléri a nagytestű emlősökét. Ezt nevezi Moravec a robotok második generációjának, ők már tanulni is tudnak, korábbi tapasztalatuk alapján választanak a cselekvési alternatívák közül.
A harmadik generáció a kis főemlősök szintjén áll majd, és kulturális és gondolati modellekkel optimalizálja cselekvését. A negyedik generáció meg emberszerű lesz, elvont gondolkodással.
Ha Moravecnek igaza van, a robotoknak rövidesen öntudatuk lesz. Egyesek úgy vélik, a fejlődés annál is gyorsabb lehet, mint azt Moravec jósolja, a robotok idővel meg is haladhatják alkotóik képességeit. Ami persze felveti a hátborzongató kérdést: mi történik, ha már nem mi leszünk a csúcson? A sci-fik "robot lázadása" következik?
Mások viszont úgy vélik, pont ellenkezőleg, az ember evolúciója gyorsul fel, és mi válunk fejlett "robotokká". Túllépünk a hús és vér kötöttségein, implantátumokkal bővítjük képességeinket.
aqui.la



