A NASA kozmikus háttérsugárzást mérő műholdja olyan felvételeket készített, amelyek alapján végre nagy pontossággal meg lehet állapítani, milyen idős a világegyetem. Eszerint az ősrobbanás 13,73 milliárd évvel ezelőtt történt, a hibahatár csak +/- 0,12 milliárd év.

Szóval a világ most nem ünnepelhet kerek évfordulót, de azért jó tudni, mennyivel ezelőtt kezdődött el minden.

A NASA WMAP nevű műholdja (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe) azt a feladatot kapta, hogy térképezze fel a mikrohullámú háttérsugárzást, amely a létező legkorábbi és legtávolabbi forrásból jön: a Nagy Bummból.

A Nagy Bumm elmélete szerint a világ egyetlen pontból jött létre, az ősrobbanás óta folyamatosan tágul és ezzel összefüggésben hűl.

A másodperc milliomod része alatt az univerzum annyira lehűlt, hogy a protonok és a neutronok létrejöjjenek, három perc alatt pedig annyira, hogy a protonok és a neutronok stabil kötésekkel létrehozzák a legkönnyebb atommagvakat. A világ még sűrű, forró, magas energiájú "leves" volt, a fény nem tudott rajta áthatolni, mert a fotonok pár centi alatt beleütköztek valamilyen elemi részecskébe és szétszóródtak. 

Pár százezer év alatt annyira lehűlt, hogy az elektronok is stabilan a hidrogén atommagokhoz kapcsolódtak - és a világ áttekinthetővé vált. A fény útja szabaddá vált.

A WMAP ez az első fényt látja. A tér tágulása lehűtötte a fényt is, amelynek a hullámhossza ennek megfelelően megváltozott. 13,7 milliárd év alatt ez a folyamat az ibolyántúli fényből mikrohullámot csinált. Másképpen: a fény több ezer fokos hőmérsékletről kevesebb mint 3 Kelvin fokra hűlt, ez -270 Celsius fok.

Ez a fény sokat elárul az akkori világról. A fény pontos hullámhosszának feltérképezése és érkezési irányának rögzítése alapján következtetni lehet az anyag hőmérsékletére és sűrűségére az atomok kialakulásának idejében. Azt is ki lehet számítani, hogy mennyi volt akkor a sötét anyag és milyen volt a világegyetem szerkezete. 

A WMAP évek óta ontja az adatokat, ezért a következtetések egy része nem teljesen új, de most készült el az átfogó elemzés. Ennek alapján lehetett 120 millió év hibahatárral "belőni" az univerzum korát.

A képen a látható égbolt különböző részeiről érkező kozmikus háttérsugárzás hőmérséklete látható. A melegebb részeket pirossal, a hidegebbeket kékkel jelölték. A két véglet csak 0,0002 fokkal tér el az átlagtól, vagyis a sugárzás hőmérséklete 2,7248 és 2,7252 Kelvin fok között váltakozik.

A világegyetem 72,1 % sötét energiából, 23,3 % sötét anyagból és csak 4,62 % közönséges anyagból áll. Vagyis mindaz, amit látunk és ismerünk, kevesebb mint 5 %-át teszi ki!

aqui.la

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.