
Az öt év alatt befektetett összes eszközt és anyagot (pl. a felhasznált üzemanyagot) számba vették, valamint nyomon követték a learatott prérifű mennyiségét. A végeredmény pedig, hogy a prérifű a termesztésbe, aratásba és etanollá történő átalakításba fektetett energia 540 %-át hozza be. Legalább ilyen fontos a kutatók azon felfedezése, hogy a prérifű "szénsemleges", tehát azt az üvegházhatású gázmennyiséget, amely felszabadul az égése során, meg is köti, amíg megnő.
Szintén jelentős felfedezés, hogy azokon a farmokon, ahol műtrágyát és növényvédő szereket használtak, akár hatszor akkora terméshozamot sikerült elérni, mint azokon a farmokon, ahol egyáltalán nem, vagy csak csekély mennyiségben használtak ilyen anyagokat.
Vogel szerint "a végső következtetés, hogy az ún. low-input (csekély befektetéssel járó) rendszerek gazdaságilag nem életképesek.".
A tanulmány hatására elképzelhető, hogy egyre több gazdálkodó tér át az energiahordozók termesztésére, elsősorban a gyenge termőterületeken.
(MTI)



