
A DNS folyamatosan változik a gének keveredése, újraosztása következtében. A kedvező hatású kombinációk idővel a szelekció következtében elterjednek a népességben.
A folyamat felgyorsulását részben a mezőgazdaság kialakulása, az étrend megváltozása okozta, a változások máskor a járványos betegségekkel szembeni ellenálló képességgel állnak összefüggésben.
Hawks szerint mintegy 1800 gén esetében találták meg a közelmúltban történt szelekció bizonyítékait - ez az emberi génállomány 7 százaléka. Ennek ellenére az emberi genetikai állomány több mint 99 százalékban változatlan.
A táplálkozás megváltozására visszavezethető gépváltozás példája az a gén, amely elősegíti a tej emésztését. Ez eredetileg csak gyermekkorban működik, de az észak-európaiak között elterjedt az a variáns, amely egész életük alatt segíti a tej fogyasztását. Ez új fejlemény és a háziállatok tartásának a következménye.
Teljesen új fejlemény a járványokkal szembeni ellenállás. Az emberek tízezer éve kezdtek olyan nagy közösségekben élni, ahol a járványok döntő hatással voltak a túlélésre. A gyors szelekció hatására elterjedtek a betegségekhez alkalmazkodó gének.
Így például egyes afrikaiaknak olyan új génjeik vannak, amelyek ellenállóvá teszik őket a maláriával szemben. Mintegy 4000 éve megjelent egy olyan gén is, a CCR5, amely ellenállóvá teszi az embert a HIV vírussal szemben - ma már az európaiak 10 százaléka hordozza ezt a gént.
A felgyorsulás döntően azonban a népességrobbanás következménye. Tízezer éve még csak félmillió ember élt, időszámításunk kezdetén 200 millió, 600 millió az 1700-as évek elején, ma pedig már 6,5 milliárd.
Szinte minden genetikai változás területfüggő, mivel az Afrikából negyvenezer évvel ezelőtt történt kivándorlás után kialakult különböző népcsoportok alig keveredtek egymással - mutatott rá John Hawks, akinek a tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) jelent meg.
A többi faj esetében nincs nyoma hasonló gyorsulásnak.
(MTI)/123.hu



