
A Tissue Engineering című szaklapnak Forgács elmagyarázta, hogy a háromdimenziós szövetet vagy szervet rétegenként nyomtatják, és a sejtek maguktól megfelelő struktúrába szerveződnek. "A természet elég intelligens ahhoz, hogy maga végezze el a munkát."
"Szükségünk van a tintára, amit mi biotintának hívunk. Szükségünk van papírra, amit biopapírnak hívunk és szükség van a nyomtatóra, a bionyomtatóra." - mondta. Persze, a nyomtató különleges egyedi fejlesztés, a "tintában" élő sejtek vannak, a "papír" meg egy különleges zselé lap. Egy-egy tinta pöty 10-40 ezer tápoldatban úszó sejtet tartalmaz.
A lényeg, hogy a megfelelő alakzatban a lapra nyomtatott sejtek a kívánt struktúrába rendeződnek. Az egyik első kísérletet csirke szívvel végezték el. "Kinyomtattuk a szövetet és reméltük, hogy szinkronban ver, mint egy szív... és így is tett." A nyomtatott szövet működik!
A rajzon egy hengeres szervrészlet nyomtatása látható, persze sematikusan. A kék lapok jelképezik a zselé lapokat. Forgács szerint a szervépítést az alapoknál kezdik, jelenleg az erek kialakításán dolgoznak.
A szervnyomtatás része annak a kutatásnak, amely a szövetek és szervek önszerveződését próbálja megérteni. A szervek alakját nem csak a genetikai örökség határozza meg, hanem fizikai folyamatok, és a szomszédos sejtek egymásra hatása is.
A kutatás jó példája a több tudományterületet összefogó projekteknek. Forgács biofizikus, és orvosokkal, sejtbiológusokkal, biomérnökökkel és informatikusokkal dolgozik együtt. Forgács például a folyadékcseppek és a különböző keveredő folyadékok fizikai törvények által meghatározott viselkedésének alapján következtetett arra, miként viselkednek majd a különböző sejteket tartalmazó "biotinták". Ez lényeges, mert az emberi szöveteket különböző sejtek alkotják.
Csak Amerikában több mint 94 ezer ember van a szervátültetési várólistákon. Átlagosan 13 percenként kerül fel egy új név a listákra, és 90 percenként hal meg valaki, mert nem kapta meg a szervet. A kutatások távlatilag a statisztika javítását ígérik.
aqui.la



