A világon valaha is felfedezett óriás dinoszauruszok közül a harmadik leghatalmasabb az a példány, amelyre brazil és argentin őslénykutatók bukkantak Patagónia északi részén, Argentínában.

A tudósok a rekonstruált, 88 millió éve élt dinóról megállapították, hogy 12-15 méter magas lehetett (ami egy négy-ötszintes háznak felel meg) és 32-34 méter hosszú. Az impozáns dinó növényevő volt, és egy eddig ismeretlen fajtához tartozik.

"Ez a valaha is felfedezett harmadik legnagyobb dinoszaurusz és egyben a legteljesebb is, mivel a csontvázának 70 százaléka előkerült" - közölte Jorge Calvo argentin őslénykutató, a camahuei argentin állami egyetem paleontológiai szakának igazgatója a brazil tudományos akadémián, Rio de Janeiróban tartott keddi sajtóértekezleten. Más, óriási dinoszauruszoknak átlagban csak a 10 százalékát találják meg a világban.

Az új faj neve Futalognkosaurus dukei. Az első tag a mapuche indiánok nyelvén azt jelenti: a gyíkok hatalmas királya, a másodikat pedig azért kapta a titanoszaurusz (titáni méretű ősgyík), mert a Lagoa Barreales mesterségesen duzzasztott tó partjainál folyó ásatásokat a Duke Energy cég argentínai leányvállalata támogatta.

A növényevő Futalognkosaurus dukei egyik fő jellegzetessége hosszú, vastag, erőteljes nyaka volt.

"Először 2000 februárjában találtunk három nyakcsigolyát, majd 2001-ben öt másikra bukkantunk. 2002-ben azonban a tó szintje megnőtt és a víz elborította a fosszíliákat. A munkát tíz napon át fel kellett függeszteni. Amikor végre folytatni tudtuk, előkerült a nyolctonnás gerincoszlop" - mondta el Jorge Calvo, akinek csapatában 13 argentin, nyolc brazil és egy olasz kutató vett részt.

Rio de Janeiróban bemutatták az óriásgyík két csigolyáját - az egyik 1,10 méter átmérőjű, mintegy negyed tonnás súlyú, a másik "csak" 88 centis, 80 kilós.

2000 februárja óta a kutatók a feltárt 400 négyzetméteres területen különböző állatfajok több mint ezer fosszíliájára bukkantak. Így a tudósok szerint "sikerült minden eddiginél pontosabban rekonstruálni a felső-krétakori ökoszisztémát" - ebben a korban éltek a titanoszauruszok Dél-Amerikában, Afrikában és Indiában. Mivel a maradványok többségét a feltárt kis területen és egy alig 50 centi vastag sziklarétegben találták, arra lehet következtetni, hogy ezek az ősállatok egy időben éltek - mondta el a sajtóértekezleten Jorge Calvo.

A Futalognkosaurus dukei mellett előkerültek őshalak és őskagylók, legalább kétféle krokodilszerű faj és különböző más dinók is - köztük olyan húsevő is, mint egy Megaraptor, amely 40 centiméter hosszú karmokkal volt felfegyverezve. Előkerültek repülőgyík(Pterosaurus)-fosszíliák is, továbbá megkövült növények, levelek is, feltehetően ezek képezték az óriásdinó fő táplálékát.

A felső-krétakorból még sohasem került elő olyan réteg, amely ennyi állat maradványait tartalmazta volna egy helyen - mondta el az AFP-nek Alexander Kellner brazil kutató, aki szerint a lelet gazdagságát a Futalongkosaurus dukei halálának körülményei magyarázhatják.

"Az óriási állat egy folyó partján pusztult el, ismeretlen okokból. Csontvázának egy részét húsevő állatok, mint például a Megaraptor vagy krokodilszerű más állatok rágták tisztára. Egy erős zivatar nyomán aztán a víz a Futalognkosaurus dukei testének többi részét mélyebbre sodorta a folyóba. Tekintettel méretére, a tetem nem merült teljesen el, ezt igazolják a talajvizsgálatok. A vízből kiemelkedő rész természetes gátként hatott, a folyó sodrása így vesztett az erejéből és más organizmusok is a tetem mellett halmozódtak fel."

(MTI)
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.