Oxfordi tudósok állítólag matematikai bizonyítékokat találtak a párhuzamos világegyetemek létezésére. A nehezen érthető felfedezés egyes szakértők szerint "a tudomány történelmének egyik legfontosabb fejleménye".

A hozzánk hasonló közönséges halandók persze nehezen fogják fel, miről is van szó, mi inkább csak a sci-fik egyik kedvenc témájaként ismerjük az egymás mellett létező hasonló, de mégis eltérő univerzumokat. A párhuzamos világok lehetőségével azonban a tudomány is foglalkozott már. Az ezzel kapcsolatos első teóriát Hugh Everett amerikai fizikus dolgozta ki még 1950-ben.

Everet azt mondta, ha egy eseménynek több lehetséges következménye van, akkor valójában mind megvalósul, az egyes variánsok más-más világvonalat hoznak létre. Ha például egy túl merész autóvezető a mi világunkban megússza a hősködést és elkerüli a balesetet, egy másik világban belehalhat, a harmadikban meg kórházba kerül, de túléli. A végtelen sok esemény variációi, "forgatókönyvei" a fák ágaiként szétváló végtelen sok világegyetemet szülnek.

Mindez elég hajmeresztőnek hangzik, a bizarr ötletet akkoriban a tudományos közösség elvetette, sőt kissé megmosolyogta. Az oxfordi csapat David Deutsch vezetésével (2. kép) azonban most valami hasonlón gondolkodott.

Szerintük a párhuzamos világok léte matematikai magyarázatot az a kvantumfizika meghökkentő jelenségeire, mindenekelőtt a bizonytalanságra.
   
A kvantum mechanika szerint a részecske fizikában mindennek bizonytalan az állapota, amíg meg nem figyelik. A konkrét megfigyelésig csak azt tudhatjuk az egyes részecskékről, hogy különböző valószínűségekkel különböző állapotokban, vagy akár különböző helyeken lehetnek. Eszerint maga a megfigyelés "rögzíti" a valóság egyik lehetséges változatát, valahogy úgy, ahogy egy pörgő pénzérméről sem tudhatjuk, hogy fej lesz vagy írás, amíg meg nem állítjuk.                        

A meg nem figyelt részecskék bizonytalanságokkal, valószínűségekkel írhatók csak le. David Deutsch csapata matematikai módszerekkel levezette, hogy a párhuzamos világok szétágazása lehet a magyarázat a kvantum fizika bizonytalan jelenségeire. 

A New Scientist című folyóiratban Andy Albrecht, a Kaliforniai egyetem fizikusa úgy kommentálta az elméletet, hogy az "a tudomány történelmének egyik legfontosabb fejleménye".

aqui.la
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.