
A tegnap közé tett újabb tanulmány azonban a korábbiaknál tovább megy és azt állítja: mindennek a hátterében neurológiai különbségek vannak.
A New York-i kutatók egyszerű számítógépes, gombnyomogatós feladatokat végeztek önkéntes kísérleti alanyaikkal. Először el kellett helyezni magukat egy tízfokozatú skálán aszerint, hogy mennyire liberálisok vagy konzervatívok, majd jött a feladat.
Egy vagy két gombot kellett nyomogatniuk nagyon gyorsan, aszerint, hogy a képernyőn egy W vagy egy M betű jelent meg. Az egyes kísérleti alanyoknak az esetek 80 %-ában ugyanazt a betűt mutatták. Ezért a résztvevőkön nagy volt a nyomás, hogy gyorsan döntsenek, másrészt az egyik betűt megszokták, erős volt a késztetés, hogy automatikusan azt nyomogassák, a másik megjelenése meglepetésnek számított.
Amikor a ritkább betű megjelent a monitoron, a magukat konzervatívnak vallók 47 %-os gyakorisággal nyomták meg tévedésből a megszokott betűnek megfelelő gombot. Ezzel szemben a liberálisoknál a hibaarány csak 37 % volt.
A kísérlet közben végzett EEG (elektro-enkefalográf) mérések azt mutatták, hogy a liberálisoknál kétszer annyi aktivitás volt az agy egyik mélyebben fekvő részében, amely a döntési helyzetek felismerését segíti és megakadályozhatja a megszokásból történő cselekvést.
Amodio professzor hangsúlyozta: az a tény, hogy a liberálisok jobban szerepeltek ebben a tesztben, nem jelenti azt, hogy jobbak, mint a konzervatívok. Más teszteknél, ahol például fontosabb a határozottság és következetesség, lehet, hogy más eredmény született volna.
A lényeg, hogy a liberálisok "gyárilag" nyitottabbak az új ingerekre, a konzervatívok meg agyilag determinált módon jobban ragaszkodnak a megszokotthoz és ellenállnak a változásoknak.
aqui.la



