A fiatalok közül sokan kétkedve, vagy akár undorodva fogadják, hogy a 60-as, 70-es, vagy akár 80-as éveikben járó emberek szexuális életet élnek. Ez nemcsak azért helytelen, mert egyszer ők is megöregednek: ha az őseink nem ezt tették volna, 50 éves korunk körül mind meghalnánk.

- A természetes szelekció szempontjából nincs értelme a továbbélésednek, ha már nem szaporodsz - magyarázza Michael Gurven, a Kaliforniai egyetem antropológusa.

Az állatvilág legtöbb tagja, hímek és nőstények egyaránt, elpusztul a termékeny évei végén - ez az, amit Gurven és kollegái a "halál falának" hívnak a PLoS One című online folyóiratban közé tett tanulmányukban.

Az emberek valahogy ledöntötték ezt a bizonyos falat, méghozzá jó régen. Még a hagyományos vadászó-gyűjtögető társadalmakban is, ahol a magas gyermekhalandóság miatt az áltagos várható élettartam mintegy 40 év, a szerencsésebbek akár a 70 éves kort is megélik. A csimpánzoknál nincs ilyen.

Az antropológusok zöme úgy véli, a menopauza utáni hosszú élet magyarázata az, amit nagymama hatásnak neveztek el. Az elmélet szerint a termékeny koron jóval túl levő nők sikeresen járulnak hozzá génjeik továbböröklődéséhez azzal, hogy segítik gyermekeiket és azok gyermekeit a túlélésben.

Néhány kutató azonban mindig is kétségbe vonta, hogy a nagymama hatás lehet az egyetlen oka a halál fala ledöntésének. Elég nyilvánvaló, hogy a férfiak szinte bármilyen idősen továbbadhatják a génjeiket egy sokkal közvetlenebb módon is - ha szexuális kapcsolatuk van egy fiatalabb nővel.

Cedric Puleston, a Stanford egyetem evolúciós demográfusa kimutatta, hogy szinte minden kultúrában a férfiak hajlamosak voltak átlagosan 4 évvel fiatalabb nőt választani. Így aztán a tipikus férfi pár évvel későbben kezdi a nemi életet és később is fejezi be, mint a nő.

Puleston, Gurven és egy másik stanfordi kutató, Shripad Tuljapurkar mindezek miatt úgy döntött, kutatásba kezd, hogy jobban megismerje a "vén kujon" tényező hatását. Ennek a kutatásnak az eredményeit tették most közé.

Két vadászó-gyűjtögető nép (a Kalahári sivatagban élő Kung és a paraguayi Ache) élethossz és termékenységi adatait gyűjtötték össze és vetették egybe brazíliai és venezuelai gyűjtögető-kertészkedő, Bolíviai és Gambiai földművelő és modern kanadai népcsoportokéval.

A házassági szokásokból adódó kisebb eltérések ellenére, mind a hat csoportban a nők és a legtöbb férfi legfeljebb 50 éves koráig vállalt gyermeket. Egy kevés férfi azonban minden csoportban később is szaporodott, akár 75 évesen is.

A matematikai modellszámítás kimutatta, hogy az aktív öreg férfiak igenis sokat számítanak.

- Még ha csak a férfiak egy kis töredéke is nemzett gyermekeket magas életkorban, ennek jelentős hatása volt a mortalitásra - magyarázta Puleston. - Továbbadták a hosszú élet génjeit.

- Úgy hiszem végül is tényleg erről van szó - válaszolta arra a kérdésre, hogy a fickós öreg férfiak nélkül mind 20-30 évvel kevesebb ideig élnénk.

aqui.la
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.