
Az újonnan érkezett telepesek új növényeket és házi állatokat hoztak magukkal Európába. Fazekasok készítette edények különböző stílusai arról is tanúskodnak, hogy új kultúrát is hoztak magukkal. A házi sertés gyorsan otthon érezte magát az európai gazdáknál és állattartóknál.
Hogy miért indult meg a nyugati irányú népvándorlás, annak két oka is lehetett: az élelmiszerkészletek szűkösségét előidéző gyors népesség szaporulat és a klíma megváltozásának kedvező tényezők.
Közép-Keleten a mezőgazdálkodás kezdetei körülbelül Kr.e. 12 000-re nyúlnak vissza, az Európa irányába megindult népvándorlás pedig Kr.e. 6800-tól 4000-ig tartott. Mindmáig csak kevés régészeti leletből lehet arra következtetnünk, hogy meddig jutottak el és Európa mely területein telepedtek le a bevándorlók.
Még vitatott kérdés, hogy idegen házi állat fajták és növények meghonosodása ismeretek és anyagi javak cseréjének útján, vagy közvetlenül a bevándorlásnak köszönhetően ment-e végbe.
Érdekes, hogy a kutatók által elvégzett vizsgálatok kimutatták: a "behurcolt" házi sertések helyét az európai házi sertés foglalta el és eddig még ki nem derített okokból kifolyólag nem nemesítették tovább a már létező közép-keleti házi sertés fajtát.
Ehelyett megszelídítették az európai vaddisznót és létrehozták az európai házi sertést. "Ez a fajta olyan népszerűnek és fölényben lévőnek bizonyult, hogy az elkövetkező évezredekben egész Európában elterjedt és még közép-keleti elődeit is kiszorította" - ezekkel a szavakkal foglalta össze röviden Greger Larson az elvégzett genetikai vizsgálatok meglepő eredményét.
(MTI)



