
Elemzésükhöz a kutatók a Global Historical Climatology Network 1925 és 1999 között készített feljegyzéseit használták, amelyek feltüntették a csapadék mennyiségének változásait bizonyos szélességi fokok mentén. Ezeket az adatokat összehasonlították 14 különböző klímaszimuláció számítási eredményeivel. A növekvő gázkibocsátás figyelembe vétele azután meghozta a mérési adatokkal egyező számítási eredményeket.
Első ízben sikerült így bizonyítani, hogy az ember ipari tevékenységével nemcsak a hőmérsékletet emeli, hanem a csapadék globális eloszlását is megváltoztatja - hangsúlyozták Zwiers és munkatársai. Az emberi befolyás hatására például jelentősen több eső esett az északi félteke középső szélességi fokai mentén. A déli félteke trópusi és szubtrópusi régióiban is jóvel több eső esik, mint a XX. század elején. Ezzel szemben az északi félteke azonos szélességi fokai mentén viszont fokozódik a szárazság.
A közölt adatok szerint a 40-ik és a 70-ik északi szélességi fok között 21 milliméterrel nőtt a csapadék a XX. században, így például Közép- és Észak-Európában. A déli félteke trópusi és szubtrópusi vidékein (a 0-ik és a 30-ik déli szélességi fok között) akár évi 82 milliméterrel is nőtt a lehullott csapadék mennyisége. Az északi félteke megfelelő szélességi fokai mentén - így Afrika északi részén - viszont 98 milliméterrel kevesebb csapadék hullott.
(MTI)



