
Joachim szerint igazi, élő házakról van szó, amelyek nemcsak tisztítani fogják a levegőt, hanem figyelmesebbé is tesznek bennünket a természet iránt, amelyet "táplálni" is lehet természetes forrásokból. Például egy növényi tisztító rendszer segítségével össze lehet gyűjteni és egy kis tó felé vezetni az esővizet, ahol a növények és a baktériumok biológiai szűrőként működve ihatóvá teszik. Ezt a technikát már kifejlesztették az északi országok az 1970-es években, hogy a növényeket dolgoztassák a gépek helyett.
A házban napelemek biztosítanák a fűtést.
Az építésznek sok egyéb terve is van. Autót akar működtetni napenergiával, lebegő edzőtermeket építeni a Hudson folyón és lapátokkal ventiláló megaépítményeket a manhattani Battery Park-negyedben.
Népszerűsödik az élő fa-szobrászat is. Jeles művelői az amerikai Richard Reames és a német Konstantin Kirsch. Szobraikat parkokba szánják, de házakban is alkalmazhatók. Például kis asztal és székek formájában teraszra, vagy kerti laknak egymásba fonódó fafalakkal, lombtetőzettel.
Reames honlapján tette közzé, hogy az első "élő" szék 1908-ban Wisconsin államban született és híveket szerzett magának még Kínában és Thaiföldön is. Ő "kinetikus" szobroknak nevezi műveit, mert növekedésük és az évszakok változtatásokat végeznek rajtuk.
(MTI)



