
Az kultikus célokat szolgáló épületeket még a trákok emelhették a kőkorban, az első piramisok előtt mintegy 1500 évvel. A lelet így a legősibb szent helynek számít, és jelentősége a bolgár régészek szerint csak a 4600 éves dél-angliai Stonehenge-hez mérhető.
A Rodope-hegységben a világhódító Nagy Sándor makedón király is szentélyt építtetett Orfeusz tiszteletére a Krisztus előtti negyedik században. A templom később elpusztult, de a rómaiak újra felépítették.
A Tatul melletti szentélyt a tervek szerint bolgár és görög szakértők közösen hozzák helyre, és hamarosan eredeti fényében adják át a közönségnek.
A mítosz szerint egyébként Orfeusz, a líra nevű pengetős hangszer mestere még a folyók irányát is meg tudta változtatni muzsikájával. Amikor felesége, a szépséges Eurüdiké az alvilágba kerül, a nagy zenész úgy elbűvöli a holtak birodalmának urait, hogy feleségét visszaengedik az élők közé. Figurája számos művészt megihletett. Közéjük tartozik például az olasz Claudio Monteverdi vagy a francia Jacques Offenbach, az Orfeusz című opera, illetve az Orfeusz az alvilágban című operett szerzői.
(MTI)



