
A NASA szakértője szerint elméletileg az ember túlélheti a tetszőleges magasságból végrehajtott ugrással járó gyorsulást és sebességet, a kérdés az, hogy milyen a védőruha, és hogy az elméletet tényleg át lehet-e ültetni a gyakorlatba.
Persze vannak kétkedők is, akik azt mondják, hogy az űrugró testét szétszaggatnák a nagy sebességgel és a hangrobbanásokkal járó rázkódások.
A Popular Science szerint két forgatókönyv is van, amikor az űrugrásnak értelme van.
Az első az extrém (a nagyon extrém) sport. A megszokott ejtőernyős ugrás ehhez képes semmiség. Száz kilométeres magasságból a Föld igazán különleges látvány. A zuhanás szédítő sebességgel jár: senki nem haladt még ilyen gyorsan jármű nélkül. A légkörbe mintegy 4000 kilométer/órás sebességgel érkezik az adrenalin függő bátor vállalkozó. Hét perc után ki kell oldani az ejtőernyőt, amely lefékezi a zuhanást. Az élményért persze elég sokat kell majd fizetni.
A második forgatókönyv a vészhelyzet. Például sürgősen el kell hagyni az űrhajót, mert űrszemét ütközött neki. Jonathan Clark esetében a motiváció személyes: a felesége, Laurel Clark a Columbia űrrepülő katasztrófájában vesztette az életét. Clark szerint az űrugrás megmenthette volna.
aqui.la



