Egyetlen őrlőfog-darabkán múlt, hogy sikerült azonosítani Hatsepszut egyiptomi királynő múmiáját; ezzel szemben az eddig I. Tutmózisz fáraónak, Hatsepszut apjának vélt múmiáról kiderült, hogy valaki másé - közölte Zahi Havasz, Egyiptom főrégésze szerdai sajtótájékoztatóján.

Hatsepszut királynőre vonatkozólag a döntő bizonyítékot az az őrlőfogszilánk jelentette, amelyet az ő nevét viselő - 1881-ben felfedezett - temetkezési edényben, kanopéban találtak. Ez a fogtöredék tökéletesen illett az ötvenévesen csontrákban elhunyt királynő felső állkapcsának egyik őrlőfogába, kitöltötte az abból hiányzó részt.

Noha a DNS-vizsgálatok még nem fejeződtek be, a főrégész hangsúlyozta: az őrlőfog és az előzetes DNS-vizsgálati eredmények, valamint a háromdimenziós szkennerrel végzett vizsgálatok tökéletesen elegendőek ahhoz, hogy a tudósok biztosak legyenek a dolgukban.

A DNS-vizsgálatok Hatsepszut és nagyanyja, Ahmóze-Nefertari (a 18. dinasztia megalapítójának felesége) génkészletének összevetésére irányulnak, és a hasonlóságot megállapították.

Ezzel szemben egyes szakemberek némi kételyüknek adtak hangot Hatsepszut azonosításának teljes bizonyosságát illetően.

Zahi Havasz ugyanakkor bejelentette, hogy arról a múmiáról, amelyről eddig azt tartották, hogy a 18. dinasztiához tartozó nagy hódító, I. Tutmózisz fáraónak - és mellesleg Hatsepszut apjának - bebalzsamozott maradványa, minden kétséget kizáró módon bebizonyosodott, hogy nem lehet I. Tutmóziszé.

A szkenneres vizsgálaton ugyanis megállapítást nyert, hogy a múmia kéztartása nem lehet egy fáraóé, a múmiát tartalmazó szarkofág sem olyan, mint amely megillet egy fáraót, kora pedig láthatólag magasabb, mint amennyit megért I. Tutmózisz - végül pedig egy nyilat észleltek a bebalzsamozott tetemben, amit szintén kizáró okként említett Zahi Havasz.

Számos fáraó múmiáját azért nehéz azonosítani, mert haláluk után a politikai helyzet megváltozott. Hatsepszut sírját például kifosztották, a királynő múmiáját elhurcolták. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a királynő egyfajta puccsal szerezte meg a fáraói címet azt követően, hogy férje, II. Tutmózisz fáraó (aki I. Tutmózisz fáraó második feleségének fia volt), meghalt. Ekkor a fáraó egyetlen, de nem tőle, Hatsepszuttól, hanem egy alacsonyabb rangú feleségétől származó fia helyett ő maga lépett a trónra és 21 éven át kemény kézzel - férfi ruhát öltve - uralkodott.

Hatsepszut valószínüleg i.e. 1482-ben bekövetkezett halála után viszont mostohafia lett a fáraó III. Tutmózisz néven és megpróbált megsemmisíteni az őt kisemmiző királynőről szóló minden feljegyzést és emléket.    

Több száz évvel később, egy zűrzavaros időszakban a papok negyven fáraó múmiáját - a temetkezési edényekkel, köztük a Hatsepszut őrlőfog-szilánkját tartalmazó kanopéval együtt - Deir al-Bahariba szállíttatták, hogy megóvják őket a sírrablóktól. Nem sejthették, hogy ily módon a több ezer évvel későbbi történetíróknak őrzik meg a bizonyítékokat.

(MTI)
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.