
A kutatók hosszú ideig vitatkoztak azon, mi lehet az oka annak, hogy a kontinensek jórészt az északi féltekén találhatók, míg a déli féltekét elsősorban óceánok borítják. A legtöbb válasz eléggé laposan hangzott: a véletlen hozta, hogy a lemezmozgás így alakult.
Dennis McCarthy válasza viszont azzal kezdődött, hogy szokatlan perspektívából tekintett a Földre: "alulról", vagyis a Déli Sarkvidék felől. Onnan nézve maga a Föld formája megindokolja a kontinensek és vizek mostani eloszlását. A bolygó déli pólusán, más szárazföldektől több ezer kilométernyi távolságra található kontinens ugyanis különleges eset. Az Antarktiszt a tengerfenéken egy három kilométer magas hegylánc fogja körbe. Ebből a Közép-Óceáni Hátságnak nevezett hegyláncból folyamatosan ömlik a láva, és friss földköpennyé keményedik. Ezt a köpenyt az új kitörések két oldalra nyomják szét.
A tenger alatti hegylánc körül blokkolják egymást a földlemezek, ezért aztán az Antarktisz nyugalomban van, a nyomást pedig északi irányba vezeti le a földköpeny, arra mozog a friss tengerfenék, és maga a körhegység is.
Az északi irányú mozgás és a Föld formája okozza az északi és a déli félteke közötti különbséget - állítja McCarthy. Ahogy az Egyenlítőnél messzebb vannak egymástól a hosszúsági fokok, mint a sarkoknál, ugyanígy távolodnak egymástól a lemezek. Ezért a déli félteke óceánjainak medrében nagy hasadások vannak, ott folyamatosan új tengerfenék jön létre, vagyis a déli óceánok folyamatosan növekszenek - írta a Spiegel Online.
(MTI)



