
Biológusok szerint a kísérletek áttörést jelentenek, olyannyira, hogy megváltoztathatják az öregedés-kutatás eddigi irányait. Ugyanakkor óvtak attól, hogy az eredményeket közvetlenül az emberre vetítsék, hiszen az emberi szervezet sokkal bonyolultabb a férgekénél. A tudósok egy évtizede vallják azt, hogy egyes gének meghatározó szerepet játszanak az öregedés alakításában. Korábban úgy vélték, hogy ezt a folyamatot nem lehet befolyásolni.
Hugo Aguilaniu biológus, a tanulmány egyik szerzője szerint két mód van az élet meghosszabbítására.
Az egyik a sejtek szintjén működik, ahol csökkenteni kell az inzulin-érzékenységet. "Ezt a lehetőséget jól ismerjük. Tenyésztettek olyan, genetikailag megváltoztatott egereket, amelyek kétszer annyi ideig éltek", mint egyéb fajtársaik - mondta, hozzátéve: ugyanakkor ennek nem kívánt mellékhatásai vannak, így az állatok növekedése csökken és gondok adónak a szaporodással is.
A másik út a táplálékfelvétel korlátozása, vagyis ha egy állat a normális élelemadag 70 százalékát kapja, akkor 20 - 30 százalékkal tovább élhet. Az embereknél így 15 -20 évvel meghosszabbítható az élet. Eddig azonban nem tudták, hogyan működik ez a folyamat.
Aguilaniu és kollégái ezért a kísérletek során a férgekbe olyan speciális genetikai anyaggal módosított baktériumokat juttattak, amelyek kikapcsolták a PHA-4 gén működését. Így a férgek akkor sem éltek tovább, ha kevesebb táplálékot kaptak. Egy másik teszt során a kutatók arról gondoskodtak, hogy a gén aktívabb legyen, mint korábban, ez pedig a férgek számára azt eredményezte, hogy 20-30 százalékkal tovább éltek, akkor is, ha normálisan táplálkoztak. "Az emberekre vonatkozóan a kutatás tisztán elméleti természetű, de azt jól mutatják a kísérletek, hogy a táplálkozás korlátozása hatásos" - idézte a Nature a kutatókat.
(MTI)



