
C. Kevin Boyce és kutatótársai több, mint egy évszázados tudományos vitát próbálnak eldönteni, amikor azt állítják, hogy a Prototaxiták gombák voltak. A lényt kezdetben tűlevelűnek definiálták, mint a fenyőt, később a kutatók arról vitáztak, hogy az organizmus inkább egy zuzmófaj, vagy inkább alga, esetleg gomba. Az utóbbi mellett szólt a felépítése, mert a Protaxiták számtalan csövecskéből állnak, ezt állapította meg 2001-ben egy amerikai paleontológus. Boyce szerint szinte mindegy, mit állított az ember, mert mindenképpen őrültnek nézték. Egy 6 méteres gombának ugyanis nem volt értelme, akárcsak egy hat méteres algának, mégis itt a kövület, - hangoztatta a kutató.
Boyce és kollégái vizsgálataikkal azt erősítették meg, hogy óriási gombákról van szó. Úgy jutottak erre a következtetésre, hogy a Föld öt különböző területéről származó Prototaxiták nehéz szénizotópjait vizsgálták. Megállapították, hogy erősen variálódnak az izotópok, ezért a különös kreautúrák nem lehetnek növények. Az izotóp viszonyok akkor sokkal stabilabbak lennének, hiszen a növényi szövetekben a széndioxid a levegőből származik, a gombafélék viszont táplálékuk izotópszerkezetét veszik át. "Az ingadozás olyan mértékű, hogy a Prototaxiták nem folytathattak fotoszintézist"-, véli Boyce, akinek a tanulmányából a német tudományos portál, a wissenschaft.de részletesen idéz.
(MTI)



