
A kutatók a feladatot úgy oldották meg, hogy a protézisre az emberi kézhez minden tekintetben nagyon hasonló kesztyűt húznak, s ezen a protézisen még az erek és a ráncok is látszanak. Stefan Schulz, a kutatóközpont protetikai részlegének vezetője szerint ez az első olyan műkéz, amely nem a fejlesztők elképzelései, hanem a felhasználók szükségletei szerint készült.
A páciensek elsősorban külön-külön mozgatható mutatóujjat akarnak, amellyel egy klaviatúrán akár gépelni, akár telefonálni lehet. Visszajelzésre van szükségük, hogy mekkora erővel érintette meg a tárgyakat a protézis, és nem utolsó sorban ne lehessen azonnal felismerni, hogy nem valódi kézről van szó.
A Karlsruhéban készült protézis hidraulikus meghajtású, és nem elektromotorok működtetik, mint a korábbi modelleket. Egy kis szivattyú olajat pumpál a vékony vezetékeken az "ujjizületekhez", és így a mesterséges ujjak is meglepő módon természetesen mozognak. Egy mikrochip osztályozza, hogy a páciens milyen akciót akar végrehajtani és eszerint irányítja az ujjak mozgását. Az ellenőrző chip a parancsokat a protézis szárából kapja, amely a kézcsonkon van. Két elektróda regisztrálja a karizmok mozgását, és ennek segítségével a páciens a protézis számos funkcióját tudja irányítani.
Az új műkezet orvosok, fizikusok és mérnökök közösen készítették el, ennek eredményeként a műkézzel nyolcféle csuklómozdulatot és öt fogásfajtát lehet végrehajtani. A páciens visszajelzést kap arról is, hogy például a kezében tartott csészét túl erősen szorítja-e, vagy pedig éppen ki akar csúszni a kezéből.
Az Egyesült Államok hadserege öt éve dolgozik egy olyan műkaron, amelyet közvetlenül a páciens agya irányít majd, azonban ebből a közeljövőben nem lesz sorozatgyártás, míg a német kutatók fejlesztése a nem túl távoli jövőben piacra kerülhet - írja a Der Spiegel internetes változata.
(MTI)



