Az indianai egyetem és nyolc kutatóintézet tudósai élő baktériumokat találtak 2,8 kilométerrel a földfelszín alatt. A baktériumok a rádióaktív urán segítségével nyernek energiát a vízből és a kőzetből.

A felfedezés kitágítja a bioszféra határait: az élet az eddig vélelmezetnél sokkal mélyebben is előfordul. A Science című lap e heti számában közölt felfedezés azonban nem is elsősorban a Föld jobb megértése szempontjából érdekes. Megerősíti ugyanis az azzal kapcsolatos reményeket, hogy a Marson élet található a felszín alatt, ahol fagyott formában nagy mennyiségű talajvíz is található.

- Meglepően keveset tudunk a földi élet kialakulásáról, evolúciójáról és korlátairól - mondta Lisa Pratt biogeokémikus (az 1. képen). - A tudósok csak most kezdik tanulmányozni az óceánok mélyén élő különböző élőlényeket. A Föld köves kérge gyakorlatilag feltáratlan a fél kilométernél nagyobb felszín alatti mélységekben. Azok az élőlények, amelyeket leírunk tanulmányunkban egészen más világban élnek, mint azok, amelyeket a felszínen ismerünk.

Az nem újdonság, hogy baktériumok élnek a talajvízben vagy más felszín alatti környezetben. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy ezek új és gyors kihalásra ítélt jövevények a földalatti világban, vagy tartósan berendezkedtek a szokatlan környezetben. Eddig sokan azt is kétségbe vonták, hogy ezek a baktérium közösségek a felszíni, a napfényt hasznosító élettől függetlenül léteznek.

Pratt és társai most bebizonyították, hogy ezek a baktérium közösségek állandóak, feltehetően több millió évesek, és az élethez szükséges energiát végső soron nem a Napból, hanem a sugárzó uránércből nyerik. Egy dél-afrikai aranybányában tanulmányozták az aknák falán lévő hasadékokból szivárgó vizet és megállapították, hogy olyan hidrogént és szénvegyületeket tartalmaz, amelyek valószínűleg nem biológiai folyamatokban jöttek létre, hanem a víz felbomlásakor, az uránérc sugárzásának hatására.

Rengeteg baktériumot is találtak, amelyek távoli rokonságban állnak felszíni, termálvizekben élő baktériumokkal (a 2. képen a felszíni rokonok). A DNS elemzés alapján úgy gondolják, hogy fejlődésük 3-25 millió éve vált külön a felszíni rokonokétól. Maga a bazaltkő, amiben a baktériumokat találták 2,7 milliárd éves.

Azt egyelőre nem tudni, hogyan hódították meg a felszíni baktériumok a kéreg mélyen fekvő rétegeit. A mélyben lakó baktériumok, éppen úgy, mint felszíni rokonaik, szulfátot és hidrogént hasznosítanak az élethez. A hidrogént a szervezetükben oxidálják (égetik el) a szulfátból származó oxigénnel. A mélyben a szulfát és a hidrogén az urán sugárzásának hatására bomló vízből és kőzetből keletkezik.

A szulfátot feldolgozó baktériumok a mélyben ugyanazt a szerepet töltik be, mint a felszínen a fotószintézist végző növények és baktériumok: ők a tápláléklánc alapja. A többi mélyben élő baktérium az ő anyagcseréjük termékein él.

aqui.la
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.