Freud kiadta az Álomfejtés című könyvét 1900-ban, tehát alig több, mint 100 évvel ezelőtt. Ő maga úgy értékelte a művet, hogy az volt az legsikerültebb és egyúttal legszemélyesebb írása, amellyel lefektette a pszichoanalízis alapjait. „Ilyen meglátás az embernek csak egyszer adatik az életben”, mondotta, és hozzátette, hogy a mótiváció részben saját önanalízise, részben pedig édesapja halála volt, amelyet élete legfontosabb eseményének tartott.
Az elmult évszázad alatt, amióta Freud először próbálta álmait megérteni, sok minden megváltozott mind a neurológia, mind a pszichoanalízis világában. Mondhatjuk, hogy Freudnak a tudat természetével kapcsolatos meglátása egybeesik korunk neurológiája legfejlettebb nézeteivel.
Freud szerint az álom a tudattalanba vezető királyi út. Ennek a mondatnak a megértése fontos, különösen a legújabb neurológiai eredmények tükrében. Freud nem azt mondta, hogy az álom tudattalan, hanem azt, hogy az a tudattalanba vezető út. Tehát egy olyan lelki állapot, amely szerinte valahol a tudat és a tudattalan között lett volna. Ez aztán tudatosabbá válik, amikor az álmodó felébredt és elmondja az álmát. Az egészet még tudatosabbá lehet tenni az álom megfejtésével. Tehát itt a tudat különböző fokozatairól van szó, amelyeken végig megyünk az álomfejtés során és ahogy egyre tudatosabbá válunk, úgy egyre közelebb kerülünk a tudattalanhoz, hiszen az válik egyre tudatosabbá.
Freud kiadta az Álomfejtés című könyvét 1900-ban, tehát alig több, mint 100 évvel ezelőtt. Ő maga úgy értékelte a művet, hogy az volt az legsikerültebb és egyúttal legszemélyesebb írása, amellyel lefektette a pszichoanalízis alapjait.
Tetszett a cikk?



