
Az amerikai Science júniusi számában megjelent tanulmány szerint az új felfedezésből az következik, hogy az ember tudatos természetátalakító tevékenysége, amelyet eddig a mezopotámiai búza- és árpatermesztés kezdeteiről tanúskodó 10 ezer éves leletekhez kötöttek, valójában majd másfél ezer évvel előbbre datálható.
Ofer Bar-Yosef,a Harvard egyetem professzora és szerzőtársai, Mordechai Kislev et Anat Hartmann, az izraeli Bar-Ilan egyetem kutatói megállapítják: a Jerikó közelében lévő Gilgal ásatási helyszín 11 200-11 400 éves neolitikus rétegeiből előkerült kilenc fügefamaradvány, illetve a közelükben talált 313 darab szárított füge olyan öntermékenyülő (partenokarpikus) fa gyümölcse, amely a természetben rendkívül ritkán fordul elő.
E mutáns jellemzője, hogy beporzás nélkül hoz termést, a gyümölcsök nem hullanak le, még az ágakon megérnek és megcukrosodnak. A partenokarpikus fügefa gyümölcsében nem fejlődnek ki a magok, így csak dugványozással szaporítható, ami emberi közreműködést feltételez.
A tudósok a gilgali leletet a természetben szabadon növő fügefákkal és azok terméseivel összevetve arra jutottak, hogy azok csakis tudatos emberi kiválasztás és szaporítás nyomán jöhettek létre.
A felfedezés azt is bizonyítja, hogy a fügetermesztés ötezer évvel előbb kezdődött, mint ahogy azt eddig feltételezték.
Ofer Bar-Yosef ennek kapcsán rámutatott: "Az emberi gondolkodásban 11 ezer évvel ezelőtt sorsdöntő változás állt be, amikor az ember a természet kincseinek egyszerű begyűjtéséről áttért a környezetbe való aktív beavatkozásra, hogy így biztosítsa táplálkozási szükségleteinek kielégítését".
A letelepedés és mezőgazdasági termelésre való áttérés igazi forradalom volt az emberiség történetében azután, hogy 2,5 millió éven keresztül vadászó, gyűjtögető, normád életmódot folytatott.
.hanna



