
Az ok, hogy az agy és a sperma a leginkább energiaigényes részei a szervezetnek. Egyszerűen nem jut elég energia mindkettőre.
A kutatást denevéreken végezték. Ez az állat azért volt ideális alanya a vizsgálatnak, mert egyes fajokban a nőstény denevérek különösen csapodárak. A nőstények promiszkuitását, a kiélezett "spermaversenyt" a hímek a testmérethez képest hatalmas herék kifejlesztésével próbálták ellensúlyozni, ennek azonban elbutulásuk volt az evolúciós ára.
Más denevér fajok esetében, ahol a nőstények hűségesebbek és jellemző az állandó párkapcsolat, a hímek okosabbak, egyszerűen kisebb a heréjük és nagyobb az agyuk.
Míg például a majmok esetében a here a testtömeg 0,2-0,75 százalékát teszi ki, addig egyes denevér fajok esetében ez a mutató akár a 8,5 százalékot is elérheti.
A vizsgálatot végző tudósok mindezek alapján felállították a "költséges szövet" elméletét. Az agy és a here egyaránt "költséges" a szervezetnek. Érdekes, hogy a nőstények csapodárságával ellentétben a hímek hűtlenkedésének nincsen evolúciós hatása a szellemi kapacitásra.
aqui.la



