
A Yale és a Drezdai Egyetem tudóscsoportjai először írták le azokat a különböző agyi válaszokat, melyek a szájon és az orron át végzett szagminta alapján képződnek. Dana M. Small, a Neuron magazinban megjelent cikk fő szerzője (a képen) szerint az illatok különböző utakat használnak a szaglószervekhez való elérésben. Az egyik, amikor a szag kívülről, az orrlyukakon áramlik be, s a másik, amikor a szájon át. Utóbbi esetben az ízekkel összetéveszthető erejű is lehet. Ilyen többek között a bor, áll a cikkben. “Ha ízlik nekünk a bor, akkor például azt mondjuk, hogy kellemes, gyümölcsös íze van. Holott az ízérzékelő szerv kizárólag a sósat, édeset, keserűt képes megkülönböztetni."
A kísérletekben a csokoládé volt a főszereplő étel, a többi kísérleti tárgy nem volt ehető (levendula, farnesol, butanol). A résztvevőknek egy kanült helyeztek az orrába, és egy másikat közel a torokhoz, anélkül, hogy az ízlelőbimbókhoz érhetett volna. Itt alakulnak ki ugyanis az ételekből nyert illatok. Ekkor következett be a meglepő eredmény. Amikor a csokoládé illata szájon át érkezett a szaglószervekig, egészen más agyi területek aktivizálódtak, mint az orr esetében. Az egyik lehetséges magyarázat talán az, hogy az orron át érkező illat a várható étel, a szájon át érkező pedig a már megkapott étel képzetét gerjeszti.



