Április 29. az immunológia világnapja, amelyet 2004-ben óta tartunk az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége (EFIS) kezdeményezésére. Ennek lényege, hogy legalább a mai napon felhívják a figyelmet a közvélemény figyelmét a testünk kórokozókkal szembeni védelmét ellátó immunrendszerre, illetve az ezt kuitató immunológiára.
Maga a szó a latin "immunitas" szóból ered, amely a fedualizmus idején, a középkorban adótól, közterhektől való mentességet jelentette, majd idővel mindenféle védettség megnevezésére használták. Már jóval a modern orvostudomány megjelenése előtt is általánosan bevett szokás vlt, hogy járványok idején azok ápolták a fertőző betegeket, akik már átestek hasonló kórságon, mivel ők sok esetben már nem kapták el a betegséget, vagy annak lefolályása esetükben jóval enyhébb volt.
A tapasztalati úton kialakult gyakorlat okainak vizsgálata a XIX. század végén kezdődött meg, s az ebből kiakalult tudományág, az immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága lett. Az immunológusok a szervezet idegen behatások elleni védekezési mechanizmusát kutatják, illetve annak lehetőségeit keresik, hogyan lehetne ezt a rendszert erősíteni.
Az immunrendszer védelmet nyújt a különböző kórokozók - vírusok, baktériumok, gombák, paraziták - ellen. E bonyolult biológiai folyamatokban számos vér- és nyiroksejt, illetve molekula vesz részt, amelyek között az immunreakciók során többirányú kapcsolat, kölcsönhatás alakul ki. Az így létrejövő immunválasz vezet a szervezet számára idegen és káros anyag elpusztításához.
Influenza, rák, allergia, gyulladásos izületi betegségek, AIDS és még számos már betegség kialakulásához vezethet az immunrendszer elégtelen működése. Az öröklötten hiányos immunrendszerrel születő emberek védtelenek a fertőzések ellen, míg a túlzott immunválasz a szervezet saját szöveteinek megtámadásához, vezet.
Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere, a fertőzések elleni védőoltások bevezetése az immunválasz szándékos kialakításán alapszik. Ennek köszönhetően Európában már nem jelent fenyegetést a himlő, a mumpsz, a rubeola, a diftéria, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás. Az immunizálás évente életek millióit menti meg.
Az életmódnak is szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, így például az alvás mennyiségének is. Alvás közben a test immunválasza javul, erőre kap, kutatások is alátámasztották már, hogy az alvás sejtszinten erősíti az immunrendszert. A kialvatlanság, túlhajszoltság ellenben legyengítheti a védekezési mechanizmusokat. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy a szervezet betegséggel "tiltakozik" saját kizsákmámyolása ellen. Az immunrendszer egyik legfontosabb erőforrása a magyar Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamin, amelynek hiánya vezethet a múlt század közepéig rettegett begeséghez, a skorbuthoz.
Április 29-én egész Európában immunológiai rendezvényeket szerveznek, hogy a nagyközönség is megismerhesse a tudományterület jelentőségét, felfedezéseit, kihatásait más tudományokra és mindennapjainkra. Hazánkban a rendezvényeket a Magyar Immunológiai Társaság koordinálja.
Miután lassan már az összes kutyafajtának, és hobbinak van saját világnapja, úgy illő, hogy a testünket a nap 24 órájában észrevétlenül védő pajzsnak, az immunnrendszerre is szánjunk egy napot, mégpedig épp a mait.
Tetszett a cikk?



