Egy barátunk boldogsága 9,3%-kal, de még a szomszédunk testvérének barátja is 5,6%-kal képes emelni annak valószínűségét, hogy boldognak érezzük magunk.
A kutatás szerint, azon boldog embereknek van a leghatásosabb vidító képessége, akik a legnagyobb földrajzi közelségben állnak egymással, továbbá azok a legboldogabbak, akik nagy társadalmi hálózatok közepén találhatók.
Egy 0,8 km-re lakó barát öröme 42%-kal valószínűbben derít minket jó kedvre, mint egy 3,2 km-re lakóé, ekkor a valószínűség csak 22%-os. Ennél nagyobb távolság esetén, nincs észrevehető hatás.
Hasonlóképp, boldog testvérünk 14%-os eséllyel tesz minket is azzá, de csak abban az esetben, ha 1,6 km-es távolságon belül él. Egy fedél alatt élő házastársunk 8%-kal fokozza jókedvünk, ha boldog. Közvetlen szomszédunk jókedve 34%-kos hatást ér el, de többi szomszédunk boldogsága hatástalan, még akkor is, ha egy háztömbben élnek velünk.
A kutatásból levonható következtetés, hogy a boldogság több szempontból is olyan, mint egy fertőző betegség. "Hangulatunk nem csak saját, hanem más emberek-gyakran akár ismeretlenek-tetteitől és döntéseitől is függ." - mondta Dr. Nicholas A. Christakis, belgyógyász és szociológus, a tanulmány társszerzője.
A kutatás, a jó közérzetet a közegészségügy kritikusan fontos részeként kezelő, egyre erősödő irányvonal keretein belül született meg. Tudósok dokumentációi alapján, egy magát boldognak valló személy tovább él, még ha krónikus betegségben szenved is.
A megfigyelés azért nagyon jelentős, mert így képesek vagyunk szeretteinket pusztán azáltal gyógyítani, helyes útra téríteni és örömökhöz juttatni, hogy önmagunkat rendbehozzuk! Vélhetőleg a jelenség azonban fordítva is működik, erre érdemes figyelni - a szerk.
Medipress
A San Diegói Harvard Egyetem kutatói bizonyították, hogy a boldogság könnyedén terjed a családtagok, barátok és szomszédok között. Egy ismerősünk boldogságérzete, 15,3%-kal növeli annak esélyét, hogy mi is boldognak érezzük magunkat.
Tetszett a cikk?



