
Az embereket ért villámcsapás ugyan nem mindig halálos kimenetelű, de az esetek többségében halált vagy súlyos sérüléseket okozhat. „A villám tulajdonképp egy, a zivatarfelhőkben villamosan feltöltött vízcseppekből kiinduló, sok százmillió voltos feszültség, ami akár százezer amperes, néhány kilométer hosszú, a másodperc milliomod részéig tartó villamos kisülést okoz” – magyarázza Dr. Berta István, a Budapesti Műszaki Egyetem kutatója. „Az ívben folyó áram hatására erős elektromágneses erőtér keletkezik, aminek környezete több ezer fokra hevül. Becsapódási pontja többnyire egy-egy kisebb terület legmagasabb csúcsa, kiemelkedő tereptárgy (torony, fa vagy ember), de lehet egy épület közepe is.” Statisztikailag egy a huszonnyolcezerhez az esélyünk, hogy életünk során halálos villámcsapás érjen minket. Magyarországon évente húsz és negyven közötti az áldozatok száma, és a villámok a focipályákat sem kerülik el. Az MTI összesítése szerint utóbbi nyolc esztendőben több mint húsz ember vesztette életét a futballpályán a hirtelen kitört viharokban.
Az egyenlítő felé haladva egyre nagyobb a halálos villámcsapás esélye, ezt igazolják a focipályákon történt tragédiák statisztikái is. Kolumbia az egyik legveszélyeztetettebb ország, de sok halálos villámcsapás történik Malajzia és Szingapúr pályáin is. A legfiatalabb mostanában szerencsétlenül járt játékos a dán nemzetiségű volt, és 17 évesen érte a halál a focipályán, miközben a villám 10 másik játékost is megsebesített. A nézők és az edzők sincsenek biztonságban, és a pálya körül dolgozókat is érte már el az Isten nyila halálos csapása.

Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy nem szabad focimeccsre járni, mert félő, hogy beüt a ménkű, azonban nem árt elővigyázatosnak lenni, és figyelni az időjárás jelentéseket, vihar idején pedig szerencsésebb otthonról, a fotelból egy üveg sör mellől megtekinteni a mérkőzést. Persze ha nem csap bele a transzformátorállomásba a villám…



