Fermando Orellana és Bernan Burns együttműködésének eredménye lett ez a robot. Az első kísérleteket Orellanán végezték, mégpedig oly módon, hogy elektródokat kötöttek a kutatóra, és az EKG, EEG segítségével összegyűjtöttek minden szükséges adatot. Összekapcsolva a robottal, az megelevenítette a kutató testében folyó változásokat.
Így fogalmaztak:
„Az én szemem mozgását átvette a robot szemének mozgása, tehát ha álmomban az én szemem balra nézett, akkor a robot szeme is balra nézett. Az EEG segítségével gyűjtött adatok felhasználása egy kicsit összetettebb volt. Végigfuttatva azokat egy gépen, hogy tanulmányozzuk az algoritmusokat, számos mintát azonosítottunk (mind a REM, mind a nem-REM fázis alatt.)
Ezután az előre programozott robot viselkedéséhez társítottuk ezeket a mintákat. A mintákat szűrőként használva, feldolgoztuk a maradék adatbázist úgy, hogy hagytuk a robotot, hogy a gyakorlatba átvigye, eljátssza ezeket a viselkedési formákat. A magas aktivitással járó periódus alatt (a REM fázis alatt) olyan tevékenységeket láthattunk, mint a repülés, vagy a megijedés valamitől, stb., az alacsony aktivitású periódus alatt, pedig olyanokat, mint a gesztikulálás, vagy a körbe nézés, stb. Azokat a viselkedési formákat, melyeket a robot „előadott” a minták alapján, azokat csinálhattam én is (másokkal együtt) álmomban”
A kutatók egy KHR-2HV típusú emberszabású robotot használtak a kísérlethez. Orellana úgy véli, hogy az ébren-álmodó robot képes arra, hogy az emberi álmodás alatt szerzett belső megtapasztalásokat a gyakorlatba átvigye. A robot segítségével közelebb kerülhetünk az emberi elme megismeréséhez.
dn



