A szabad energiák nyomában
Az Interneten bárki kapcsolatba kerülhet a legújabb szellemi törekvésekkel. És egyre többen igyekeznek társadalmi összefogást létrehozni azért, hogy a világban lévő ingyenenergiát az emberiség hasznára fordítsák.
Amíg a versenyszellem és a hatalomvágy az emberi lélek irányítói, addig csak a Föld energiáinak megcsapolásával, a légkör szennyezésével lehet eredményeket elérni. Minthogy azonban a Föld megtisztításának gondolata legalább olyan erős az egyik oldalon, mint a hatalomvágy a másik oldalon, az emberiség egyik része eredményesen keresi a szabad energiákat is.
HarmoNet-tipp: Valentin nap a vitorlázó gépen >>
1969. a változás éve
1969. a Holdraszállás éve, az Internet éve, és az első vízzel (Hidrogénnel) hajtott gépjárművek éve is volt. S éppen az Internet vált alkalmassá arra, hogy bár az üzleti szellem máig sem hagyta érvényesülni a környezettiszta technikát, a gondolkodás megtalálta az utat ebben az irányban is.
A világ minden táján közösségeket hoztak létre olyan személyekből, akik a tiszta gondolkodás jegyében kívánnak élni. A svájci Methernitha közösség csak ingyenenergiát használ, Daniel Dingel a Fülöp-szigeteken vízenergiával meghajtott autót használ.

Gróf Spanyol Zoltán pedig 1992-ben nálunk, Magyarországon, Mészáros Milán fizikus közösségében tartott előadást a vízzel hajtott autóról, majd 2005-ben a tévében is szerepelt, és Németországban nyújtotta be szabadalmát.
A repülés jövője kőolaj-energiával
Nevezhetjük akár az új világ egyik legnagyobb csodájának a repülést – főképpen Jumbo Jettel. Az óriási Airbus A380 típusú utasszállító repülőgép 2006-ban állt forgalomba. A polgári repülésben két óriáscég, a Boeing és az Airbus különböző stratégiát követ. Az Airbus az óriási méretű 550 utast szállító gépet mutatta be, a Boeing csak 220 utast szállít, de közel hangsebességgel. Szuperszonikus sebességű sugárhajtóműves gépeket terveznek.

Műszaki találékonyság
A találékonyság szinte határtalan. A Boeing cég azt tervezi, hogy olyan gépeket alkossanak, melyek a világ bármelyik két városát leszállás nélkül kösse össze. A repülőgép üzleti eszközzé vált, naponta százak mennek repülővel munkát vállalni külföldi országokba. Ez pedig megsokszorozza a lehetőségeket, műszakilag fejlett országok összegyűjthetik a szakembereket és találékony elméket. Ma már nincs határ.
Miközben az amerikaiak energiájuk nagy részét a nukleáris repülőgépflotta kifejlesztésére fordították, a szovjetek forrásaik oroszlánrészét a nukleáris töltettel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) tökéletesítésébe ölték bele. A Kazah Köztársaságban felépítettek egy új rakétakomplexumot, mely egy tonnányi rakományt volt képes a világűrbe eljuttatni. A szputnyik-1 felbocsátását követően 1957-ben felküldték az űrbe az első űrkutyát a Szputnyik-2-ben. A Szputnyik 30000 km/óra sebességgel 96 percenként kerülte meg a Földet.
Az első afrikai, aki járt a Világűrben >>>
Ám nem sokáig tartott az irigykedés, a NASA (USA) terve az volt, hogy minél előbb embert bocsát a világűrbe. A projekt neve Mercury volt, 30-40 év közötti családapákat képeztek ki az űrutazásra, akik előzőleg berepülőpilóták voltak. Valamennyien kemény munkára kész, de a köznapi életben humoros, tréfálkozó természetűek, akik rajongtak a gyors autókért.
A szovjetek 1961. április 12-én megelőzték az amerikai kollégákat. Jurij Gagarin, a Vosztok űrhajó utasa elindult kelet felé. Előbb a Csendes-óceán felett, majd Dél-Amerikát megkerülve Afrika felett pörgött hol fejjel, hol lábbal fölfelé, bár itt már nem észlelte az irányokat. Minden automatikusan történt, 7000 méter magasságban kinyílt a kabin teteje, és a rendszer katapultálta Gagarin pilótaülését. Kinyílt az ejtőernyő, és Szaratov város mellett leszállt az űrkabin. 1963-ban egy textilgyári munkásnőből lett pilóta, Valentyina Tyereskova is felszállt az űrbe a Vosztok-6 űrhajóval. 1965-ben pedig Leonov a Voszhod fedélzetéről kilépett a világűrbe.
Leszállás a Holdra
1959-ben a Luna-2 becsapódott a Holdba, majd a Luna-3 közvetítette a fényképeket a Hold eddig sosem látott oldaláról. Mégis egy évtizednek kellett eltelnie, hogy Kennedy elnök álma megvalósuljon: ember lép a Holdra
Az Apollo-10 már a Hold körül keringve mindent lefényképezett, majd visszatért a Földre, s 1969. július 20-án három pilóta: Neil Armstrong, Mike Collins és Buzz Aldrin leszálltak a Hold felszínére az Apollo-11-gyel. A houstoni földi irányító-központ szakemberei feszült figyelemmel kísértek minden egyes mozzanatot, és készen álltak arra, hogy bármelyik pillanatban lefújják az akciót, ha valami nem sikerül.
A Nyugalom tengerében landoltak: „A Houston, a Sas leszállt” – mondta Armstrong. Majd két és fél órás holdsétára indultak. A pilótákat, valamint a magukkal hozott kőzeteket tüzetes vizsgálat alá vették Houstonban. Majd konfettis ünneplés következett. A következő program, a Mars felfedezése még várat magára, de folyamatosan dolgoznak rajta.
További olvasnivaló a HarmoNeten a repülésről >>
Vissza a szellemenergiához
A londoni Science Múzeumban már a kétéves kisgyermekek is megszemlélhetik a Holdjárót és a rakétákat. Bizonyára sokan közülük tovább folytatják majd a kísérleteket, részt vesznek a fejlesztésben. Hogy milyen irányban fog kimozdulni az elültetett gondolatmag, az nagyrészt a jelen generáció munkáján múlik. Ha az oktatásban, nevelésben a környezetvédelem kap jelentősebb szerepet, a technikai gondolkodás is abba az irányba mozdul el. Ha a szülők és pedagógusok képesek lesznek a Csönd, a Béke, a Meditáció szépségével megismertetni a gyerekeket, akkor azok megmenthetik a menthetetlennek látszó Földet.
Dobosy Ildikó



