Bármilyen hihetetlen, de amikor megszületett a terepjáró ötlete az autógyártók fejében, akkor a vásárlók negyede azonnal a nők köréből verbuválódott, és ez az arány azóta csak növekszik.
Sőt, a teremtés koronáinak nem árt tisztában lenniük azzal sem, hogy minden látszattal ellentétben, valójában az asszonyok döntenek a család autójának kiválasztásakor is. Tudják ezt a reklámszakemberek is, akik cseppet sem titkolják, hogy elsősorban a női érzelmekre igyekeznek hatni egy-egy mutatós verda-reklámmal. A női szempontok pedig nem feltétlenül egyeznek a másik nem elképzeléseivel.

De mi a helyzet terepjáró fronton?
Kik és miért vásárolnak ilyen monstrumokat? Az autóvezetők pszichológiájával foglalkozók szerint, a terepjáró vásárlók általában hajlamosabbak agresszívan vezetni a többi gépjármű tulajdonoshoz képest; hiszen azt hiszik, kiválóan uralják az utat, mindenkinél hatalmasabbak, és mindenkire rálátnak. Ők akarnak a csúcson leni, a dominánsak lenni. A terepjárókat azonban többnyire terepre tervezték, és nem ilyen vezetői stílushoz és sebességhez. Mégis, az ilyen típusú autókat vásárlók jelentős hányada egyáltalán nem terepen használja járművét, emiatt pedig korábban jócskán előfordultak balesetek az utakon.
Statisztikák szerint csak Amerikában 2000-ben 8600 amerikai halt meg terepjáróját vezetve. Ettől függetlenül óriási vonzereje van egy ilyen járgánynak, főleg a nők körében.
Ám akkor mi vonzza a nőket ehhez a hatalmas monstrumhoz?
Amikor visszatérünk anyánk méhébe
Szakértők szerint a terepjáró a nők számára a védelmet, az erőt szimbolizálja, azt a helyet, ahol biztonságban tudhatja magát és szeretteit is. Épp ezért a terepjárók belsőit egyre nőiesebbé, lággyá varázsolják a tervezők: ez ugyanis kifejezetten anyaméh hangulatot áraszt, ami tovább fokozza biztonságérzetüket, s ami elhiteti velük, hogy ebben az óriásban semmi bántódásunk nem eshet.
Ez azonban nem minden. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a női lélek pszichológiájának megértése mellett, jó, ha a terepjáró egyéb speciális igényeknek is megfelel. Néha olyanoknak is, ami eszébe nem jutna egy férfi autótervezőnek...

Műkörömbiztos kilincsek
Nem régiben láttam egy érdekes beszélgetést az egyik jól ismert autómárka vezető tervezőjével, aki történetesen nő. Mary Sipes elárulta, hogy terepjáróik tervezésekor azt tartotta egyik legfontosabb feladatának, hogy alkalmazottait megtanítsa női aggyal gondolkodni, ehhez pedig egyetlen járható utat talált, hogy beöltöztette őket nőnek. Vagyis kötelezővé tette számukra a szoknya, magas sarkú és műköröm viselését, hogy saját maguk tapasztalják meg, milyen nehéz ezzel a felszereléssel bejutni egy terepjáróba.
A szoros szemeteszsákból készült alkalmi szoknya, a tűhegyes sarok, valamint a kézben szorongatott csecsemő és babakocsi aztán meggyőzte a tervezőket arról, hogy egy nő valóban nem tud csak úgy hipp-hopp bepattanni terepjárójába.
Az átlagos női vezető ugyanis másképp közelíti meg az autót férfi társaihoz képest: először is be kell tennie a gyerekülést, majd bekötni a porontyot. Ezt követően be kell tuszkolnia a babakocsit a csomagtartóba, és a bevásárló pakkoknak sem árt biztonságos helyet találni. Végül helyet kell szorítani a nélkülözhetetlen kézitáskának, sőt előfordul, hogy a sminket is rendezni kellene a visszapillantó tükörben. Az út közben képződő hulladékról már jobb, ha nem is beszélünk ...
Az átmeneti identitásváltás hatása kétségtelenül nagy volt: a terepjárók kilincseit műkörömbiztos darabokra cserélték, amelyek immár nem szaggatták le ezt a törékeny testrészt; a küszöböt a magas sarkú cipellőkhöz igazították, hogy könnyebben be lehessen jutni a járműbe; és helyet kapott nagy könyöktámasz is, ahol a kézi táskák ideálisan elférnek.

A városi családi autókat pedig "félterepjáró" formára kezdik építeni, melyek a női és férfi igényeknek is megfelelnek.
-kv-



