Puskás? Egerszegi? Keleti? Hosszú? Gerevich? Már az első öt névnél el lehet tölteni egy estét azzal, hogy ki miért kerülne előrébb. A legjobb magyar sportolók története ráadásul nem egyetlen sportágról szól: az uszodától a futballpályán át a vívópástig szinte mindenhol hagytunk már nyomot.
Mit jelent az, hogy valaki minden idők egyik legjobb magyar sportolója?
Éremből sok van, de önmagában még nem mond el mindent
Elsőre egyszerűnek tűnik: számoljuk össze az érmeket, és kész. Csakhogy Puskás Ferencet például elég furcsa lenne ugyanazzal a mércével nézni, mint egy olimpiai úszót vagy tornászt. Hasonló ez ahhoz, ahogy az új online kaszinó oldalakon sem lehet annyira egyszerűen összehasonlítani 2 játékot.
A nyerőgépek világában is megannyi lehetőség van. Éppen ezért a kiemelkedő magyar sportolók teljesítményét is több oldalról érdemes vizsgálni. Számít az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki eredmény, a rekordok száma, a karrier hossza, a nemzetközi hatás és az is, hogy az adott sportoló mit jelentett a magyar sportkultúrának. Ebben a cikkben tehát nincs mesterséges pontozás vagy erőltetett toplista: ellenőrizhető eredményekből indulunk ki.
A sportot ma már számokon keresztül is nézzük
Régen a sportlegendák történeteit újságokból, rádióból és tévéközvetítésekből ismertük meg. Ma néhány kattintással előttünk van egy sportoló teljes eredménysora, az olimpiai adatbázis, a rekordok és akár évtizedekkel ezelőtti meccsek felvételei is. Ugyanebben a digitális közegben más szórakoztató szolgáltatásokat is adatok alapján hasonlítunk össze.
Sportnál ugyanez különösen jól működik. Az Olympics.com hivatalos adatbázisában például olimpiai szereplések és érmek ellenőrizhetők, a FIFA archívuma pedig Puskás és az Aranycsapat történetéhez ad nemzetközi forrást. Így a híres magyar sportolók esetében nem kell pusztán arra hagyatkoznunk, hogy kire emlékszünk a legszívesebben.
Magyar sportsikerek dióhéjban
Néhány szám már önmagában megmutatja, miért nehéz egyetlen nevet kiemelni:
|
Sportoló |
Sportág |
Kiemelkedő eredmény |
Miért különleges? |
|
Ágnes Keleti |
torna |
10 olimpiai érem, ebből 5 arany |
Magyarország egyik legeredményesebb olimpikonja |
|
Aladár Gerevich |
vívás |
6 olimpiai arany |
Rendkívüli olimpiai pályafutás |
|
Ferenc Puskás |
labdarúgás |
83 gól 84 válogatott mérkőzésen |
Világszinten ismert magyar futballikon |
|
Krisztina Egerszegi |
úszás |
5 olimpiai arany |
Három olimpián is aranyérmes |
|
Danuta Kozák |
kajak |
6 olimpiai arany |
A modern magyar olimpiai sport egyik nagy alakja |
Olimpiai nagyágyúk: Keleti és Gerevich
Ágnes történetét különlegesebbé teszi, hogy pályafutását a második világháború és a zsidóüldözés szakította félbe. Mégis visszatért, és a sportág történetének egyik meghatározó olimpikonja lett. A magyar sportolók történetében kevés olyan karrier akad, ahol a sportsiker és a történelmi háttér ennyire erősen összefonódik.
Az pedig vitán felül áll, hogy Gerevich hosszú nemzetközi jelenléte miatt a kiemelkedő magyar sportolók között különleges helyet foglal el.
|
Sportoló |
Sportág |
Olimpiai csúcs |
|
Ágnes Keleti |
torna |
10 érem, 5 arany |
|
Aladár Gerevich |
vívás |
6 arany |
|
Danuta Kozák |
kajak |
6 arany |
|
Krisztina Egerszegi |
úszás |
5 arany |
|
Katinka Hosszú |
úszás |
3 arany, 1 ezüst |
Egerszegi és Hosszú: Két korszak, két teljesen más úszókarrier
Egerszegi Krisztina: amikor egy tinédzser letarolja az olimpiát
A „Egér” becenév mögött így az egyik legkomolyabb magyar olimpiai karrier áll. Egerszegi azért is érdekes a legjobb magyar sportolók történetében, mert nagyon fiatalon került a világ tetejére, majd éveken keresztül ott is maradt. Ahogy egy, a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán is közölt interjúban fogalmazott: „a pályafutásomban minden benne volt, ami benne lehetett egy pályafutásban”. Öt olimpiai arany után ezt azért elég nehéz vitatni.
Katinka Hosszú: nem véletlenül lett Iron Lady
Hosszú Katinka története más a magyar sportolók világához képest. Karrierje hosszú éveken át épült, és elképesztően sok számban versenyzett nemzetközi szinten. A 2016-os riói olimpián három arany- és egy ezüstérmet nyert, miközben világbajnokságokon és vegyesúszó számokban is hosszú időn át a nemzetközi élmezőnyhöz tartozott.
|
Szempont |
Egerszegi Krisztina |
Hosszú Katinka |
|
Fő korszak |
1980-as–1990-es évek |
2000-es–2020-as évek |
|
Fő számok |
hátúszás |
vegyesúszás, több szám |
|
Olimpiai aranyak |
5 |
3 |
|
Karrier egyik kulcsa |
korai dominancia |
hosszú távú sokoldalúság |
A két pályafutás remekül mutatja, miért nincs egyetlen recept a sporttörténeti nagyságra.
Puskás Ferenc: A magyar név, amit a világ is megtanult
Puskás külön kategória. Olimpiai aranyérme ugyan van az 1952-es Aranycsapat tagjaként, de az örökségét nyilván nem lehet egyetlen medálban összefoglalni.
A FIFA adatai szerint 84 magyar válogatott mérkőzésen 83 gólt szerzett. Az Aranycsapat 1950 és 1954 között 31 mérkőzésen keresztül maradt veretlen, Puskás pedig később a Real Madridban is világsztárrá vált. Ez az a pont, ahol az olimpiai éremszám már kevés: a híres magyar sportolók közül Puskás nemzetközi kulturális hatása egészen kivételes.
|
Puskás Ferenc számokban |
Adat |
|
Magyar válogatott mérkőzések |
84 |
|
Válogatott gólok |
83 |
|
Olimpiai eredmény |
arany, 1952 |
|
Aranycsapat veretlenségi sorozata |
31 mérkőzés |
|
Meghatározó külföldi klub |
Real Madrid |
A sikersztori nem ért véget a régi legendákkal
Kozák Danuta hat olimpiai aranyérmével a modern magyar olimpiai sport egyik legeredményesebb alakja a magyar sportolók világában. De korántsem ő az egyetlen.
A közelmúlt magyar sportolói közül több név is komoly nemzetközi eredménysort rakott össze:
Szilágyi Áron: három egymást követő olimpián nyerte meg az egyéni kardversenyt.
Milák Kristóf: olimpiai bajnok úszó, aki 200 méteres pillangón világcsúcsot is úszott.
Nagy Tímea: kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző.
Cseh László: többszörös olimpiai érmes, több olimpiai cikluson át a világ élmezőnyében úszott.
Ungvári Miklós: olimpiai ezüstérmes és többszörös Európa-bajnok cselgáncsozó.
A 2024-es párizsi olimpián Magyarország összesen 19 érmet szerzett. Ez modern kontextusba helyezi azt a sporttradíciót, amelynek Keleti, Gerevich vagy Egerszegi is része volt.
Magyar sporttörténelem egy gyors idővonalon
A kiemelkedő magyar sportolók pályafutásait egymás mellé téve jól látszik, hogy nem egyetlen aranykorszakról beszélünk:1950-1954: az Aranycsapat 31 mérkőzésen keresztül veretlen.
1952: Magyarország olimpiai bajnok labdarúgásban Helsinkiben.
1952-1956: Keleti Ágnes tíz olimpiai érmet gyűjt.
1960: Gerevich Aladár megszerzi hatodik olimpiai aranyát.
1988-1996: Egerszegi Krisztina öt olimpiai aranyérmet nyer.
2016: Hosszú Katinka három aranyat és egy ezüstöt szerez Rióban.
2024: Magyarország 19 éremmel zárja a párizsi olimpiát.
Ha végignézzük ezt az idővonalat, elég nehéz azt mondani, hogy a magyar sportnak volt egyetlen „nagy korszaka”, aztán ennyi. Szinte minden generáció kitermelt legalább egy olyan nevet vagy csapatot, amely nemzetközi szinten is letett valami komolyat az asztalra.
Ráadásul nem ugyanabban a sportágban jöttek a sikerek: a futballtól és a tornától az úszáson át egészen a vívásig folyamatosan változott, hogy éppen hol voltunk elképesztően erősek. Talán pont ez benne a legérdekesebb. Nem egyetlen sportág húzza évtizedek óta a magyar eredményeket, hanem újabb és újabb generációk bukkannak fel teljesen más területeken.
Mitől lesz valakiből igazi sportlegenda?
Az adatok alapján én négy dolgot néznék: mérhető eredmények, hosszú távú teljesítmény, a sportágra gyakorolt hatás és kulturális jelentőség. Ezért nem igazán működik egy egyszerű „ki nyert több érmet?” megközelítés.
Keleti és Gerevich olimpiai számai elképesztően erős objektív alapot adnak. Puskás esetében viszont a 83 válogatott gól mellett az is számít, hogy évtizedekkel később is világszerte ismerik a nevét. Pont ettől ennyire változatos a legjobb magyar sportolók köre.
Ezek a híres magyar sportolók más korszakban, más sportágban és teljesen eltérő körülmények között jutottak a világ élvonalába. Éppen ezért nem kell közülük mesterségesen egyetlen győztest választani: az eredményeik önmagukban elég jól elmondják, miért kerültek be a magyar sporttörténelembe.



