Az elmélet azt is állítja, hogy bizonyos mértékig a szemünk színe is meghatározza az alap egészségi állapotunkat. Sőt azt is, hogy milyen lesz a testalkatunk. Arról zajlik a vita, hogy önálló diagnosztizálásra alkalmas-e a módszer. A szakértők szerint azon túl, hogy például a vérvizsgálatot vagy a röntgent nem helyettesíti, annak megállapítására kiváló, hogy hol billent meg a szervezetben az egyensúly, és megmutatja, milyen betegségekre lehetünk hajlamosak.

Mackó alkatok és egérkék
A testalkati típus sokféle lehet, az írisz tekintetében azonban három fő csoport létezik: a kék, a barna és a kevert.
Az erős testalkatú emberek kevésbé hajlamosak a megbetegedésre, és ha mégis megbetegszenek, rendszerint hamar felépülnek. Ezek az emberek többnyire kevésbé is figyelnek az egészségükre, mert annak látszólag nincs komolyabb következménye.
Emellett kevésbé együttérzőek a gyengébb testalkatú emberekkel szemben, és kevesebb megértést tanúsítanak az ő igényeik felé.
A törékenyebb testalkatú emberek szintén örökölték e jellemzőjüket. Nekik fokozottabban kell figyelniük az egészségükre, mint az erős testalkatúaknak. Ők érzékenyebbek az ételekre, a környezeti hatásokra, a stresszre, sűrűbben betegszenek meg, és általában a felépülésük is tovább tart.
Valaha csak barna szem volt
A teljesen kék vagy kék-szürke szemben nincsenek pigmentfoltok, mert hiányzik belőle a melanin. A szemünk színéért – a genetikán kívül – egy melanin nevű barna pigment a felelős (csakúgy, mint a bőr- és a hajszínért), ami a szem szivárványhártya (írisz) részében található, és tulajdonképpen ennek a pigmentnek az eltérő mennyiségéből következik, hogy kinek milyen színű is lesz a szeme. Eredetileg, vagyis az ősidőkben az embereknek barna szemük volt, azonban az idők folyamán bekövetkezett kisebb mutációk miatt egyeseknél megváltozott a melanin termelésének mennyisége, és így alakult ki a kék, a zöld vagy éppen a szürke szemszín.
A kék szemű emberek a víz-típushoz tartoznak, ez azt jelenti, hogy náluk a nyirokrendszer panaszai a jellemzőek. Egészségesebbek ugyan barna szemű társaiknál, de érdemes fokozottan figyelniük a nyirok-, a légző- és a vizeletkiválasztó rendszer egészségére. Hajlamosak a különböző allergiás reakciókra, bőrbetegségekre, például ekcémára vagy seborrhoeára, arcüreggyulladásra, fülbetegségekre, nyirokcsomó-duzzanatra, torokfájásra és veseproblémákra. Mindemellett jellemző rájuk a túlműködő immunrendszer.
Kék szeműek ihatnak, a barnák meg ehetnek
A kék szemű és szőke hajú emberek különösen hajlamosak a különböző ételallergiákra. Könnyen felfúvódnak, mert kevésbé hatékonyan tudják megemészteni az elfogyasztott táplálékot. Ha alkoholt fogyasztanak, akkor viszont ők a nyerők, mert kevésbé hat rájuk, és gyorsabban ki is józanodnak, mint barna szemű társaik. Ezért a másnaposság többnyire el is kerüli őket.
A barna hajú és barna szemű embereknél az egyébként is gyengébb alkohol lebontási képesség ráadásul a kor előrehaladtával rohamosan csökken. A természet vicces fintora, hogy ők viszont sokkal többféle dolgot ehetnek, mert kevésbé érzékenyek az allergénekre.
Barna szeműeknek még fontosabb a multivitamin
A barna pigment által színezett szivárványhártya általában együtt jár azzal, hogy a bőr és a haj színe is sötét. A pigment miatt azonban nehezebb észrevenni az íriszen az elváltozásokat, pedig ez a típus hajlamos a vérkép zavaraira, érrendszeri problémákra, a máj, az emésztőrendszerrel kapcsolatos panaszokra. A különböző mirigyek problémái mellett gyakori az ásványi anyagok és nyomelemek – főként a magnézium - hiánya, a laktózérzékenység és a májprobléma.
Zöldesbarna írisszel figyeljen az emésztésére
Kevert típusnak nevezik az íriszt, ha keveset is, de tartalmaz melanint. Ilyen például a világos zöldes-barna (mogyoró). Ez a típus gyakran szenved emésztési panaszoktól, küzd epe problémákkal, vagy májbetegségekkel.
Ha érdekel, miről informál még a szemed, keresd a Bioenergetic Kiadó Íriszdiagnosztika című könyvét. (A kiadó honlapján 25 százalék kedvezménnyel vásárolhatod meg.)



