Tibi is ment tehát szüleivel és azok barátaival Londonba négy napos városnézésre. Ha valaki azt szeretné, hogy a gyereke mindent megtanulhasson, megnézhessen, megfogjon, kísérletezzen kedve szerint, akkor Londont kell meglátogatni. Miután a repülőjegyet, vonatjegyet, hetijegyet, szállást kifizettük (fapadossal félévvel előbb lefoglaljuk a jegyet: 20 ezer forint, retúr vonatjegy 25 font: 10 ezer forint hetijegy 22,2 font: kb. 9 ezer forint, a legolcsóbb szállás naponta fejenként 20 font: 8 ezer x 3 éjszaka 24 ezer forint), ingyen múzeumok várják a tanulni vágyókat, érdeklődőket, kísérletezőket.
Irány tehát a Natural History Muzeum. South Kensingtonba kell menni a sárga metróval, a Science Múzeum, a Victoria és Albert Múzeum impozáns épületei veszik körül, a kertjében családosok pihennek, gyerekek szaladgálnak. Mivel ingyenes a minden állami múzeum, jó családi program munkaszüneti napokon bemenni egy-egy terembe – zónába – majd kinn a kertben örülni a napfénynek, aztán újabb izgalmakat keresni odabenn. Az oldalbejáraton belépve mozgólépcső vezet fel a Föld gyomrába. Egy gömb belsejébe vezet a lépcső, s ott látjuk a vulkánok kialakulását, mozgását, a Föld belsejének örök átalakító erejét. A kiállított kövek keresztmetszetén látszik az évezredek, évmilliók munkája. A gyerekek mindent megfoghatnak, forgatnak, emelnek, tekernek. Hogy érezzék az anyagok valódi súlyát viselkedését, változó körülmények között. Egy igazság van itt: minden mindig változik. Megfigyelhetik az éghajlat változását, a Nap sugárzásának hatását kövekre, növényekre, állatokra. De látjuk azt is, hogyan alakult át a világmindenséghez való viszonyunk két-három évezred alatt, mit érthettek égitesteken a régiek, mit tudunk róluk ma, hogyan látjuk a Földet, ha eltávolodunk tőle: vagyis az emberi tudat változásait is tapasztalhatjuk.
Most aktuálisan díno-kiállítás is van a Múzeumban. A gyerekek elkészíthetik a dínók táplálékát, megetethetik őket. Megmozdulnak az állatok, kilépnek a képből, láthatjuk a fejlődésüket. A főbejáratnál egy dinoszaurusz csontváza fogadja a látogatókat.
Kitömött madarak és tojásaik, erdei és háziállatok a világ minden tájáról láthatók az üvegszekrényekben. Az élet keletkezését egy görbevonalú folyosón tanulmányozhatjuk.
A gyermek azt tapasztalja, hogy a tudomány nem zárt világ, bármikor belép hétköznapjainkba, s maga is tudós lehet, ha van kedve és türelme kísérletezni.
Tibi szülei a történelmi Angliára is áldoztak időt és pénzt Londonban. A kör-metroval (Circle-line) a Towerhez is eljutottak: ez bizony már fejenként 15 fontba került (kb. 4 ezer forint). Ámde a Tower látványa is felejthetetlen: olyan börtön és palota, mely egy évezrede állja az idők viharait. Mi magyarok Edward királyt ismerjük leginkább (1272-1307), aki fakó lován vágtat, majd a Rettenthetetlen című filmben Skóciát is a birodalom részévé teszi, fölajánlva az angol uraknak az első éjszaka jogát minden skót parasztcsaládban. De János király és Oroszlánszívű Richárd is előjönnek a Robin Hoodból, s bőven irigykedhetnek a férfiak nyolcadik Henrikre, aki sorra fejeztette le feleségeit, ha újra akart nősülni – természetesen mindig szerelemből. Az ő fia volt az a hatodik Edward, aki a Koldus és királyfiban ruhát cserél egy időre a csavargó Canty-vel. Szóval, irodalmi élményeink és filmhőseink életre kelhetnek.
Piros szalaggal szegett sötétkék posztóruhás Yeoman Warders-(ek), - Beefeaters-(ek) - többes számok a szó végi –s-ben) fogadnak, akik az egykori börtönőröket testesítik meg. A 14. század óta élnek itt a Towerben, ma ők képviselik a tradicionális ceremóniát.
Ugyancsak a 14. századtól kezdődően itt vannak a királyi ékszerek mind a mai napig. Láthatjuk a királyok, hercegek koronáit, jogarjait, ceremoniális trombitákat, palástot, és a koronázáskor bemutatott kardot.
A jelenlegi London története Hódító Vilmos királyságával kezdődik (London már a rómaiak korában is város volt), ő indította el a White Tower építését (1066-1087). Gyermekeink boldogan kapaszkodnak fel a magas csigalépcsőkön, mert itt valódi páncélos lovagokat láthatnak – a vitrin mögött. S míg a vitrint nem illik megfogni, bátran felmászhatnak az ágyúcsövekre, megbámulhatják a kardokat és karabélyokat.
Az udvaron és a füvön nemcsak galambok után szaladgálhatnak gyerekeink, valódi lakói a Towernek a hollók. A legenda szerint II. Károlyt figyelmeztették, hogy akkor fog felbomlani a birodalom, ha nem lesznek hollók a Towerban. Így a mai napig is vigyáznak, hogy újabb populációk őrizzék a monarchia biztonságát.
A Tower híd, a Big Ben, és a London Eye már a kisgyerekek számára is ismerős, minden angol tankönyvben szerepel (13 font, kb. 5200 forint). Akár az óriáskerékkel kezdjük (London Eye), akár azzal végezzük kirándulásunkat, érdemes előre lefoglalni a belépőt Interneten (londoneye.com) mert hosszú sorok állnak a jegyekért a nap minden órájában. Oly lassan forog a kerék, hogy van időnk betájolni mindent, amivel találkoztunk vagy találkozni fogunk.
Dobosy Ildikó
Tibinek mindent megadtak a szülei, amit a maguk számára is hasznosnak találtak, magukkal vitték világjáró körútjaikra, ámde úgy kellett viselkednie a kilencéves gyereknek, mintha már ő is a felnőttek közé tartozna. Vagyis: "semmi nyafogás, viselni kell az élet furcsaságait."
Tetszett a cikk?



