A föld gömbhéjai,litoszféralemezek és mozgásaik(lemeztektonika)
Csak a földkéregre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal. A kőzetburok vagy litoszféra legfelső részét közvetlenül is vizsgálhatjuk a mélyfúrásokkal. A mélyebb rétegek felépítéséről a vulkanizmus tanulmányozásával szerezhetünk tudomást. Ezek alapján tudjuk, hogy a földfelszín elsősorban üledékes kőzetek építik fel, a litoszféra egészének felépítésében azonban zömében magmás kisebb részben átalakult (metemorf) kőzetek vesznek részt. A mélyfúrások a földkéreg hőmérsékletének mélység szerinti változásáról is adnak felvilágosítást. A vulkáni működés bizonyítja a mélyebb rétegek magasabb hőmérsékletét.
A nehézségi erő a nagysága a földrajzi szélességtől függően változik az azonos földrajzi területeken sem egyforma. A gravitációs anomália a különböző sűrűségű anyagok nem egyenletes eloszlásából adódik. A föld mélyében az anyagok sűrűség szerinti elkülönülése elsősorban a nehézségi erő hatásánál a következménye. Ez a gravitációs –differenciálódás.
A földnek kétpólusú mágnese erőtere van. Az iránytű a pólusokat jelöli. A pólusokat összekötő körívek a mágnese délkörök.(meridiánok)Az ezekre merőlegesek az inklinációs körök.A kéreg kőzeteinek elektromos vezetőképessége eltérő.
A kőzetek abszolút korának megállapítását a kőzetek radioaktív elemeinek és a radioaktív bomlás termékeinek vizsgálta teszi lehetővé.
A föld szerkezete gömbhéjai
A 3 fő gömbhéj: kéreg, 30km, Mohorovièiæ-féle köpeny, Gutenberg-Wiechert-féle mag. A földkérget a köpenytől 30 km mélyen a Mohorovièiæ-féle határfelület választja el egymástól. Szárazföld alatt:35km,óceánok alatt:10-12km.A köpeny és a mag közözz a Gutenberg-Wiechert-féle határfelület van. A 3 nagy gömbhéjat az előbbieknél gyengébben kirajzolódó héjak tagolják 2-2 részre. A kontinentális kérget kb.15 km. mélységben Conrad-féle felület felső és alsó részre osztja. 1. Repetti-féle felület: külsö-belső köpeny, 2.Lehmann-féle:a mag:külsö-belső mag
A gömbhéjak anyagi felépítése: természetes elemek-(He,Ar,Pb , kivételével)nem a földön képződtek hanem ozmikus eredetűek.(por és gázfelhő)Fő vegyületei: aluminiumszilikátok, ezért sziálkéregnek is nevezik.
A föld belsejének fizikai jellemzői:
Hőmérsékleti viszonyok: A földfelszín hőmérséklete a nap sugárzásától függően ingadozik. Ez kb. 20-30 m mélységig észlelhető. Itt alakul ki egy termikusan semleges szint egyenlő a földfelszín évi középhőmérsékletével. A kéreg aljáig a hőmérséklet a geotermikus grádiens szerint emelkedik. Az a távolság, amelyen a hőmérséklet 1˚C emelkedik. A földmag hőmérsékletét 3000-4000˚C körülinek becsülik.
A nyomás eloszlása: a föld középpontja felé haladva a nyomás átlagosan 27Mpa-lal emelkedik kilométerenként. A kéreg legalján 700-1500 Mpa lehet. A sűrűség együtt változik a nyomással, növekedése nem egyenletes. A föld anyagainak halmaz állapota: a szilárd halmazállapotban vannak.
Kivéve a külső földmag cseppfolyós (izzón folyó) ezért a belső mag is elmozdulhat. A földrengések hatására rugalmasan viselkednek a föld anyagai. A tartós fokozódó hatásokra az anyagok képlékennyé válnak.(asztenoszféra anyagai)
A litoszféra-a föld kőzetburka
A föld kérge és a földköpeny legfelső része összefüggő és együtt mozgó réteget alkot, ezt tekintjük a föld kőzetburkának vagy litoszférának. A litoszféra szerkezete: A földkéreg két szilárd kőzetöve éss a külső köpeny merev kőzet alatti része építi fel a felső rész-granodioritos kőzetöv (gránit), alsó rész-gabbró öv(sűrűbb)
A kontinentális kéregben mindkettő megtalálható, azokat a Conrad-féle határfelület választja el egymástól az óceáni kérget csak a gabbró öv alkotja. A litoszféra alatt 150-250 km vastag szilárd, de képlékeny állapotban lévő izzó asztenoszférát találunk, ez alatt ismét merev mezoszféra van. A földkérget alkotó elemek ásványokat alkotnak, amik a kőzeteket építik fel. Megkülönböztetünk: magmás, üledékes, és átalakult kőzeteket. Magmás: eruptív:(az izzón folyó magma megszilárdul), mélységi magmás-(intruzív) durva kristályos szerkezet, gránit,diorit, kiömléses-effuzív: törések mentén a földfelszínre került magma. Tartalma (láva) apró kristályos, andezit, bazalt, riolit. Vulkáni tufák: a gázok által a levegőben szétporlasztott, lehullott lávából való porózus szerkezetű kőzetek, andezit-bazalt riolittufa
Üledékes-szediment: másodlagosan keletkeztek, állati-növényiéletműködése következtében jöttek létre,kőzettéválás-diagenezis eredményei. Laza törmelékes kőzet, homok, lösz, agyag
Összeálló törmelékes: breccsa. Kavicsos és kötőanyag: konglomerát. Homokszemek és kötőanyag: homokkő, márgabauxit
File
Csak a földkéregre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal. A kőzetburok vagy litoszféra legfelső részét közvetlenül is vizsgálhatjuk a mélyfúrásokkal. A mélyebb rétegek felépítéséről a vulkanizmus tanulmányozásával szerezhetünk tudomást
Tetszett a cikk?



