Asóka, hindu király buddhista volt (i.e. 263-227 k.). Tanait az oroszlánfigurákkal koronázott magas oszlopokon hirdette, ezek az indiai művészet első emlékei az Indus-völgyi kultúra megszűnését követő időszakban

Asóka, hindu király buddhista volt (i.e. 263-227 k.). Tanait az oroszlánfigurákkal koronázott magas oszlopokon hirdette, ezek az indiai művészet első emlékei az Indus-völgyi kultúra megszűnését követő időszakban.

Bizonyára mindenki hallott már arról, hogy a tehén szent állat Indiában. Ott sétálnak a sovány tehenek a falvakban, városokban, mellettük még soványabb indusok, de senkinek eszébe nem jut, hogy ennivaló lehetne ebből a kedves állatból. Persze igavonásra azért felhasználják őket, s a művészek ezt is bemutatják festményeken, rajzokon, szobrokon. Alig találunk olyan munkát, ahol legalább egy hal lágy vonala, vagy egy madár szárnya ne igézné meg a nézőt színeivel, formájával.

Irodalom
Egyszóval, ők tudják, mi a szép az életben, mit lehet élvezni, s azt közkinccsé teszik. Aki a Majomkirályt – A nagy nyugati utazást - olvasta vagy látta, tudja, hogy a majmok az emberek szövetségesei lehetnek éppen sajátos lényüknél fogva. Másra alkalmasak, mint az emberek, de sajátosabb az egyéniségük, mint a kutyáknak: sokkal individuálisabbak, kevésbé idomíthatóak.

Miniatúrák
Az indiai festészetben a korai művek nagyon megrongálódtak, de a középkor végén a miniatúrafestészet kapott jelentőséget. A pálmalevél alapanyagot felváltotta a papír. A miniatúra nem a kicsi szóból származik, hanem a mínium= vörös ólom nevéből ered. Az indiai festészet ebben a korban keveredik a perzsával, melyet a mogulok hoztak Indiába. A muzulmán uralkodók 1526-tól uralmuk alá vonták India nagy részét. (Ma is sok muzulmán él Indiában, lásd Forster: Út Indiába)

Egy 6. századi képen a dzsainizmus atyjának, Mahávirának a lábánál két ökör fekszik. A dzsainizmus híveinek törekedniük kell a legparányibb élőlényeknek, akár az egysejtűek védelmére is.

Lángokból álló abroncs veszi körül a táncoló Síva istenség alakját, s lábánál két gyönyörű őz fekszik. Rádha és Krisna szinte minden képen hűs ligetben örül szerelmüknek, s körülöttük pompás madarak, a vízben játékos halak mosolyognak.

A kígyón táncoló Krisna (szobor)
A kígyó ebben a kultúrában is a félelmetes ellenfelet ábrázolja, mint később a kereszténységben az Asszony a kígyó fején tapos, itt a Kígyón táncoló Krisna alakját mutatja be a művész. Krisna fiatal korát pásztorok között töltötte. Bár Visnu istenség megtestesülése volt, emberi alakjában védelemre szorult. Már kisfiú korában bámulatos tetteket vitt végbe: legyőzte Kaliját, a sokfejű kígyót. A lányok különösen szerették kedves csapodár alakját, mellette biztosan védelemre számíthattak.

Elefántok
Az elefánt-isten, Ganésa ábrázolását bizonyára sokan ismerik. A nagymogulok természetesen fenségüket emelték azzal, hogy elefántháton vonultak csatákba. Közülük Akbar volt a legjelentősebb. (1556-1605) Meghódította a Gangeszon túli Bengált is. Akbarnáme festette meg a nagymogult, ahogyan az uralkodó, kísérete az elefántok és lovak igyekeznek átverekedni magukat a Gangesz túlsó partjára. (Hasonlóképpen vonultak át az elefántok Afrikából Hispániába a tengerszoroson Hannibál korában.) Ugyancsak Akbart festett meg várostrom idején Akbarnáme ökörfogattal vontatott ágyúkkal. A dühödt tevékenység közepébe a művész – mintegy tréfából – néhány madarat és négylábú állatot helyezett. Egy hegyi kecske éppen az ágyúk közvetlen közelében nézelődik.

Oroszlán
Akbar legidősebb fia, Szelim herceg vadászaton vett részt, amikor hirtelen megtámadta egy oroszlán. Szelim egy elefánt hátáról bátran védekezik. Ez a bátor trónörökös később felvette a Dzsangahángír=Világhódító nevet. A Durgá csatázik című miniatúrán Síva feleségének, Párvatinak harcias megjelenését: Durgát látjuk oroszlánháton küzdeni Mahisaszúra démonnal. A démon paripáját már leterítette az oroszlán. Mind a harcoló lények, mind az állatok nagyon kecsesek. Csak a démon vicsorgó arca fejez ki harciasságot.

Tigris
A Tigrisvadászat című képen szinte karikatúraszerűen jelennek meg a részletek, különös ritmikus formában. A főminiszter egy magaslesen áll, s a tigris rátámad a csalétekként elrejtett bivalyra. A vadászok puskával támadnak a tigrisre.

Az 1820-as évektől mind erősebb lett Indiában az angol befolyás, és ezzel együtt az európai hatás. A komponálást még síkszerűség jellemzi, az alakok azonos méretűek, nincs távlat, csak a rangot fejezi ki a képeken az, hogy nagyobbnak vagy kisebbnek ábrázolják a szereplőket.

Az ember az állatok társa
Az indiai filozófiában a lélek szakadatlanul újjászületik, minden egyes új testet öltés valamiképpen az előzőnek eredménye. Így bármelyik lénybe (akár állatban is) megtalálhatjuk édesanyánk lelkét, tehát úgy kell őket szeretni, ahogyan a számunkra szimpatikus lényeket szeretjük.
Dobossy Ildikó
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.