December végén mutatja be az Orlai Produkciós Iroda James Goldman Az oroszlán télen című drámáját Gálffi László, Hernádi Judit, Ötvös András, Schruff Milán, Mészáros Máté, Szakács Hajnalka és Horváth Illés szereplésével, Szikszai Rémusz rendezésében a Belvárosi Színházban.

Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. Összecsapásaik, a hatalomért folytatott harcuk, egymást kijátszására tett folyamatos kísérleteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet művei. A szerző szavaival: "Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni."  - áll a színlapon.


fotó: Takács Attila

„Eleonóra nagyon-nagyon okos nő. Annyiban Hernádi Judit, amennyiben véletlenül nagyon-nagyon okos vagyok. De nem szoktam ennyire előrelátóan okos lenni. Rengeteg gyereke született francia és angol részről egyaránt, ebben egyáltalán nem hasonlítok rá. Különlegesen éles eszű, bátor, harcias nő – ezt tudjuk a történelemből is. Francia királyné volt, aki rátalált a fiatal Henrik hercegre. A találkozásból óriási szerelem, Henrikből pedig később király lett. Richárd fiúkból is király vált, őt végül is Eleonóra koronázta meg. Ez a nő királyokat teremtett” – Hernádi Judit mesélt a szerepéről.

A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O’Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket.

Szereposztás: Gálffi László (II Henrik, angol király), Hernádi Judit (Eleonóra, angol királyné), Schruff Milán (Oroszlánszívű Richárd), Mészáros Máté (Geoffrey), Ötvös András (János), Szakács Hajnalka (Alais francia hercegnő), Horváth Illés (Fülöp, francia király)

Stáb:
Zöldi Gergely (fordító), Khell Zsolt ( díszlet), Kiss Julcsi (jelmez), Csáfordi László (grafika), Skrabán Judit (rendező munkatársa), Szikszai Rémusz (rendező), Orlai Tibor (producer)

A Belvárosi Színházban 2017. december 21-én látható először az előadás.
További időpontok: 2017. december 22., 25., 2018. január 1. 19 óra, 4., 26. 19 óra




,,Az a legnagyobb feladat, hogy hogyan vezessük a néző figyelmét”

A Belvárosi Színházban december 21-étől láthatjuk az Orlai Produkció Az oroszlán télen című előadását. James Goldman drámáját világszerte nagy sikerrel játsszák, 1968-ban Katharine Hepburn és Peter O’Toole főszereplésével film is készült belőle. A hazai előadásban Plantagenet Henrik angol királyt Gálffi László, a feleségét, Aragóniai Eleonóra királynét Hernádi Judit, Oroszlánszívű Richárdot, a fiúkat, Schruff Milán alakítja. A rendező Szikszai Rémusz. Schruff Milánnal készítettünk villáminterjút.

– Miről szól a darab?

– II. Henrik uralkodásának  idején játszódik a történet. Richárd követné őt a trónon, de Henrik nem akarja átadni neki a koronát. Karácsonykor összeül a család, és mindenki azt várja, hogy megtudja, ki mennyit kap majd a hatalomból. Óriási csatározások kezdődnek, megy a harc, hogy ki kivel szövetkezzen, kit verjen át. Nagyon jól megírt darab, a néző számára izgalmas lesz, hogy amikor azt hiszi, már tud valamit a viszonyokról és a tervekről, egyszer csak kiderül, hogy ő is át van verve. Egy politikai játszmát fog végignézni, de mindez egy családban zajlik. A hatalmi harcban nem szokás kimutatni az érzelmeket, de egy családban azért előbb-utóbb csak előjönnek. Az anya fel is teszi a kérdést: nem lehetne egy kis béke? Nem lehetne, hogy ne a hazugság uraljon mindent, ne azzal foglalkozzunk, hogy kinek mije van és mije lesz, hanem egy kicsit szeressük egymást?


fotó: Takács Attila

 – Schruff Milán személyisége mennyire találkozik Richárd személyiségével?

– Még nem sokat tudok Richárdról, inkább csak érzem, hogy nagyon jó lesz majd játszani. Zárkózott katonaember, tábornok, aki keménynek mutatja magát. Nagyon tetszik, hogy ez a rettenetesen kérges szívű katona néha megtörik, és kiderül, hogy ő a legérzelmesebb. Nem véletlen, hogy őt szereti a legjobban az anya, Eleonóra, és neki akarja megszerezni a koronát. Miközben megküzdenek egymással a szereplők, kiderül, hogy hiába uralja a fél világot a család, valójában az összes tagja szeretetre vágyik. De még csak a próbák elején vagyunk, sokkal mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy megfejtsem Richárd személyiségét.

– Már az elején gondolkodsz azon, hogy milyen színészi eszközöket alkalmazol majd, vagy később alakulnak ki a megoldások?

– Később alakulnak ki. Ebben a darabban a szöveg a lényeg, illetve az, hogy a néző összefüggésekbe tudja helyezni, ami elhangzik. Egy izgalmas politikai játszmát lát, tudnia kell, hogy amit az egyes szereplők mondanak, az kire, mire vonatkozik, mit jelent pontosan, mik a következményei. Az a legérdekesebb, a legnagyobb feladat, hogy hogyan lehet a néző figyelmét vezetni. Minden jelenetben nagyon pontosan kell fogalmaznunk, nem mindegy, hogyan mondjuk a szöveget, mit csinálunk közben. Az előadás mondanivalójának nem tesz jót a színpadi túlmozgás. Ezt a darabot le lehetne játszani úgy is, hogy a szereplők semmi mást nem csinálnak, csak ülnek egy széken és beszélnek. Úgy látom, Rémusz is úgy gondolja, hogy ha egy-egy képben csak egy-egy gesztus van, az sokkal több mindent elárul. Ha egy jelentben az egyik szereplő átmegy a másik mögött egy bizonyos mondatnál, az biztos, hogy jelentést hordoz.

– Milyen a közös munka a többiekkel?


– Örülök, hogy ilyen jó csapatban vagyok. Gálffi László tanárom volt az egyetemen, de soha nem dolgoztam vele, Hernádi Judittal sem dolgoztam még. Mészáros Mátéval együtt voltunk Egerben, Ötvös Andrással szintén, ráadásul ő osztálytársam volt, Horváth Illést ismertem, de még nem volt közös munkánk, Szakács Hajnalkával pedig egyáltalán nem találkoztam eddig. Nagy meló áll előttünk, az biztos, mert nehéz az anyag, de nagyon jó energiák vannak a próbákon, jól működünk együtt.

– Az Orlai Produkció futó előadásain kívül milyen munkáid vannak most?


– Most éppen beugrottam Ötvös András helyére a Katona József Színház Sirály-előadásába, Trepljov szerepére. Nagy feladat volt, mert három nap alatt kellett megoldani. Három ilyen nap felér egy főpróbahét idegállapotának, görcsének, rettegésének, nem alvásának négyszeresével, de örültem, nagy kihívásnak éltem meg, hogy megcsinálhatom. Játszom a Radnóti Színházban a Buborékokban és a Jurányiban a Bebújósban is, de nem csak ezekben az előadásokban, hanem az orlais Love, Love, love-ban is kapok új impulzusokat. Decembertől Péter Kata helyett Pálmai Anna játssza benne Sandrát. Nagyon várom a találkozást.

– A premiereken nagyon izgulsz?

– Igen, szerintem mindenki izgul. Mindannyiunkban ott a kérdőjel, hogy hogyan fog elsülni az előadás, hogyan hat az emberekre. De ugyanaz az előadás sem hat mindenütt egyformán. A Bocs, félrementnél például szétszedik a Belvárosi Színházat, annyira szereti a közönség. Hangosan reagálnak rá, mint a gyerekek: úristen, jaj, na ne, de szemét! Ez tök jó érzés, mert tudjuk, hogy valamit jól csinálunk. Viszont voltunk a darabbal olyan helyen, ahol légüres térbe kerültünk, mert a nézőtéren ülőknek semmi közük nem volt az internet világához. Ott nem talált be az előadás. Ezt érzi a színész a színpadon.

L. Horváth Katalin






Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.