Petőfi Sándor az előző napi pékárut mártogatja habos, meleg tejbe. Semmi dőzsölés, Petőfinek nincs sok pénze, ez pedig a legolcsóbb reggeli a kávéház kínálatában. Talán még ezt is a pincérek csempészték az asztalára hálájuk kifejezéseként, amiért a hozzá csapódók növelik a forgalmat. A jómódúbb Jókai viszont gyakran fizetett Petőfi helyett is.

A kor legfontosabb társasági gyülekezőhelyeinek számító kávéházak biztosra mentek. Változatos étlapjuk és itallapjuk volt, napi háromszori étkezést biztosítottak a vendégeiknek. A kávéslegényből bérlővé előlépett Pillwax Károly olyan kínálattal népszerűsítette az új kávéházat, hogy a kávéhoz “reggelienkint fris tejföl vagyon”. Reggelire kávét, csokoládét, tejet, kuglófot és kalácsot kínáltak a vendégeknek. Petőfi kedvence a deákkenyér volt, ami egy édes, gyümölcsökkel és magvakkal dúsított, tömény és laktató püspökkenyér volt.
Az biztos, hogy Petőfi nem ilyen diétás püspökkenyeret evett, de te próbáld ki receptünket, biztosan ízleni fog! Közben pedig gondolj bbátran Petőfire, esetleg - míg sül a süti - vedd le a polcról a verseit!
A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc alapította Café Reanaissance néven, az akkori Úri utcában (ma Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Későbbi nevét tulajdonosáról, Pillwax Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti belvárosban. A reformkor vége felé a radikális értelmiség, és különösen az értelmiségi fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg, és működött a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű asztaltársaság, melynek tagjai között volt Petőfi is. A fiatal költő 1844-től rendszeresen reggelizett itt - többek között - Vásárhelyi Pállal és Vajda János költővel együtt.

Mielőtt rátérnénk arra a 169 évvel ezelőtti március 15-ére, ismerkedj meg a kokárda színeinek jelentésével!
1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit, és itt került sor a 12 pont megfogalmazására is. Március 15-én Petőfi itt szavalta el először a Nemzeti dalt, és innen indultak a forradalmi események is. A kávéházat 1848 március 15. és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték.



