Közel száz évvel ezelõtt, 1898-ban óriási régészeti munka vette kezdetét a mai Irak területén. Robert Koldewey, német archeológus úgy gondolta, hogy itt, Bagdadtól 90 kilométerre délre fogja megtalálni a legendás ókori nagyváros, Babilon elsüllyedt romjait.

Közel száz évvel ezelõtt, 1898-ban óriási régészeti munka vette kezdetét a mai Irak területén. Robert Koldewey, német archeológus úgy gondolta, hogy itt, Bagdadtól 90 kilométerre délre fogja megtalálni a legendás ókori nagyváros, Babilon elsüllyedt romjait. A várost háromszor is teljesen lerombolták, ám lakói újra felépítették. Csupán 3000 ezer éves fennállása után, Kr.e. a 6-5-dik században, a perzsák és a makedónok uralma idején indult hanyatlásnak.

Babilont mindig is a világ egyik legjelentõsebb városának tartották. Hírnevét nem utolsósorban három lenyûgözõ szépségû építményének köszönhette, amelyek az akkori kor színvonalához viszonyítva valóságos technikai csodának számítottak.


Szemirámisz függõkertje
Utazók ezrei voltak kíváncsiak Bábel tornyára, Szemirámisz függõkertjére és a várost övezõ védõfalra. Tizennyolc hosszú esztendõn át tartott az emberpróbáló munka. Rengeteg követ és törmeléket kellett elhordani, de megérte: a kitartó munka során megtalálták Bábel tornyát, ezt a hatalmas, vaskos templomot, melyet építõi Marduknak, a birodalom legfõbb istenségének szenteltek. A 90 méter magas és 90 méter oldalhosszúságú, négyzet alaprajzú épületbõl az alapzat és egy törmelékhalom vészelte át az évezredek múlását. Koldewey rábukkant a babiloni városfalra is.

Az építmény nemcsak a várost és a palotát fogta körbe, ce egy jelentõs méretû szántóföldet is. Valószínûleg itt talált menedéket a környék népe háborúk idején. Az idõ ezeket sem kímélte meg, a szorgalmas kutatók itt is csupán az alapokat tárhatták fel. A törmelék halmai között helyenként 12 méteres magasságú romdarabokra bukkantak. A függõkertnek ekkor még mindig nem akadtak a nyomára. A kitartó kutató éveken keresztül hiába kereste a függõkertet, míg egy napon rámosolygott a szerencse. A palotanegyed északkeleti sarkában, rendkívül vastag törmelékréteg alatt egy olyan építményre bukkant, amelyhez hasonlót korábban senki sem látott. Az alap tizenkét egyenlõ nagyságú, keskeny kamrából állt, melyeket - a babiloni építkezési szokásoktól eltérõen - faragott kövekbõl emeltek! A kamrák között, középen egy hosszú járat húzódott. Az építmény tetejét rendkívül vastag, égetett téglák alkották. A téglák nagysága arra enged következtetni, hogy ezeket eleve óriási teher megtartására szánták.

A falak és az oszlopok vastagsága helyenként a hét métert is meghaladta. A kutatók azon is módfelett csodálkoztak, hogy a régi Babilonra cseppet sem jellemzõ épület mélyén egy kút rejtõzött! Miután Koldewey emberei elhordták a rárakódott iszonyatos mennyiségû törmeléket, kiderült, hogy a kút egy középsõ, szabályos kör alakú, és két oldalsó, szögletes aknából áll. Sajnos, az õsi kúthoz tartozó, fából és vastag kötelekbõl álló felvonó és vízkiemelõ szerkezetet elfújta a történelem szele. Koldewey hosszasan töprengett azon, hogy mi lehet ez az egészen különleges szerkezetû épület. Babilonban csupán két alkalommal használtak fel faragott köveket a hatalmas építkezések során. A Kasr nevû királyi vár északi falát és Szemirámisz függõkertjét építették ebbõl az anyagból.

Mivel a kutatók már korábban rábukkantak a Kasr romjaira, nyilvánvalóvá vált, hogy a titokzatos pinceboltozat egykor a világhírû függõkertet tartotta. A lépcsõzetes felépítésû fõépület valószínûleg a pinceboltozat fölött helyezkedett el. Az óriási "lépcsõfokok" mindegyike öt méterrel volt magasabb az alatta fekvõnél, és egy 5,45 méter hosszú, 1,35 méter széles hõréteg zárta le. Rejtély övezi azt is, hogy miért éppen Szemirámisz nevéhez fûzõdik a kert felépítése. Ha tényleg élt valaha Szemirámisz nevû, legendás hírû babiloni-asszír királynõ, akkor uralkodása többszáz évvel megelõzte a függõkert építését. Elképzelhetõ, hogy a kert megépítésekor is egy Szemirámisz nevû királynõ ült a trónon, ám erre egyelõre nincs bizonyíték. A függõkertet Antipatrosz a második helyen említi, ám a hét világcsoda közül talán éppen ezt ismerjük a legkevésbé.

Annyit biztosan tudunk, hogy II. Nabúkudurri-uszur babiloni király (Kr.e. 605 -562) építette a kertet. Az uralkodó bölcs irányítása sohasem tapasztalt jólétet és gazdagságot hozott Babilon lakóinak. Az építési munkálatok megkezdésekor a város lakói hihetetlenül hosszú, 3000 éves történelemre tekinthettek vissza. Az Eufrátesz folyó alsó folyásánál fekvõ települést a sumérok alapították. Késõbb a Kr.e. 2600 táján bevándorolt akkádok ragadták magukhoz a hatalmat. További 500 év elteltével a két folyó között elterülõ föld, Mezopotámia északkeleti részének népei telepedtek meg itt. Számos hódító vetett szemet a Tigris és az Eufrátesz által öntözött, rendkívül termékeny területre.

Hammurápi király (Kr.e. 1728 - 1686) rövid idõre felvirágoztatta a várost, ám a vidék hamarosan a Kis-Ázsia keleti részébõl származó hettiták, majd az iráni hassziták és az asszírok uralma alá került. Az asszírok kegyetlen uralkodásának Nabú-apla-uszur (másutt: Nabupolassar) fejedelem felkelése vetett véget. A dél-babiloni káldeusok törzsének vezetõje Kr.e. 626-ban gyõzelmet aratott a gyûlölt hódítók felett. A két asszír nagyvárost, Assurt és Ninivét földig rombolták, a hatalmas birodalmat pedig felosztották a káldeusok és a szövetséges médek között.

Nabú-apla-uszur, az új király Mezopotámiából és Asszíria déli, valamint nyugati részeibõl kovácsolta össze az Újbabiloni Birodalmat, míg az északi területek nagy része a médek kezébe került. Nabú-apla-uszur halála után rendkívül tehetséges fia került a trónra. Kr.e. 605-tõl kezdve számos gyõzelmet aratott, melyek révén országa vezetõ nagyhatalommá vált. A birodalom fõvárosát, Babilont mindenki az akkori világ legszebb, legnagyobb, legpompásabb és legmodernebb városának tartotta. A város és az ország életét szigorú törvények szabták meg, amelyeket még az 1200 esztendõvel korábban uralkodó, ó-babiloni Hammurápi király (Kr.e. 1728 - 1686) fogalmazott meg. II. Nabú-kudurri-uszur uralma alatt Babilon rendkívül gyorsan vált az akkor ismert világ legjelentõsebb nagyvárosává. A harcias király nem sokat láthatott a viharos fejlõdésbõl, mivel 43 éves uralkodásának jelentõs részét hadakozással töltötte.

Északon a lázongó asszírokkal, nyugaton a szíriaiakkal harcolt. Legfõbb ellenfelének az egyiptomiakkal szövetkezõ palesztínai zsidókat tekintette. Kr.e. 587-ben elfoglalta és földig rombolta a legfontosabb városukat, Jeruzsálemet. Ekkor kezdõdött el a zsidók híres "babiloni fogsága" : a gyõztesek magukkal hurcolták a háború túlélõit. Babilonnak e dicsõ korszakában építették a világhírû függõkertet is. A világcsodák listáján az elõkelõ második helyen szereplõ építményt Nabú-kudurri-uszur király, a nagy hódító ajándékozta feleségének, egy perzsa hercegnõnek. Az ókorban mások is készítettek palotakerteket, hogy ezekkel a kis zöld foltokkal ellensúlyozzák a királyi várak kopárságát.

Már az egyébként õrültnek tartott asszír uralkodó, Szín-ahhé-eriba (Kr.e. 705 - 681) is lyukakat csákányoztatott Ninivében az asszír birodalom fõistene, Marduk temploma köré. A sziklába vésett nyílásokat föld alatti csatornákkal kötötték össze, amelyek a növények megmaradásához elegendõ vizet szállítottak. A lyukakba ezután termõföldet hordtak, és ide ültették a ritka növényeket. Szemirámisz függõkertjét gyakran hívták többesszámú alakban függõkerteknek. Ez azért lehetett így, mert az építményt alkotó hét szint mindegyike egy-egy önálló, zárt kertrész volt. A hét óriási "lépcsõfok" minden eltérés ellenére egységes egésszé forrt össze. A teraszok legszélére sokezer kúszónövényt ültettek, amelyek indái és levelei beborították a falat, lecsüngtek egészen az alattuk lévõ szintig. A hét önálló kertrész így valósággal egymásba nõtt.

A távoli szemlélõ számára az egész építmény egy hatalmas, meredeken emelkedõ, zöld hegynek tûnt, melyet rengeteg fa, bokor, virág borított. A szemlélõ mindezt úgy látta, mintha a növények lebegnének, a levegõben függenének, így megszületett a függõkert elnevezés. Kheopsz fáraó lenyûgözõ szépségû piramisa maradt meg nekünk.
mm
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.