Ha valakinek valamilyen fogalma van az országról, akkor csak annyi ugrik be, hogy sok-sok jurtában lakó kínaiakhoz hasonló kinézetű emberek lovagolnak a Góbi sivatagban, amit a Discovery Channel-en látták egy nyolcvanas években készült felvételről. Ez a helyzet tényleg így is volt, amíg el nem jött az 1987-es rendszerváltás. Nekem, mint egy átlagos mongol srácnak kicsit úgy tűnik, mintha az emberek csak elképzelik, majd a tényleges meggyűződés nélkül elhiszik az elképzelésüket. Pedig tényleg léteznek olyan helyek Mongóliában, ahol még semmi sincs "elrontva" emberek által.
Realitás
Én négy éves magyarországi tartózkodásom után voltam otthon először, de a változást nem lehetett nem észrevenni. Már a közutakon is csak Jeep-eket láttam, és nem értettem, hogy hova lett az a sok Lada, Dacia stb. Az emberek tele vannak jókedvvel, és nagyon vendégszeretők. A híradóból ismert társadalmi helyzeteket szinte nem is lehet érezni, mert az emberek inkább az államtól szinte függetlenül élnek Már rutinból elkezdtem összehasonlítani a különbségeket a két ország között. A szerzői jogvédelmen kívül szinte minden ugyan olyan volt, mint itt Magyarországon. Persze, lehet, hogy ezt csak a hazaszeretetem mondatja velem.
Az "ősi modern" művészet
A szocializmus idejében elhanyagolt Mongol-Tanka festészet is elég ismert lett ahhoz, hogy az emberek érdeklődjenek a mongóliai művészeti irányzatok iránt. Nekem csak egy hónapom volt megismerkedtem az ősi művészettel. Először a Képzőművészeti Főiskolára mentem be a bátyámhoz - ahol akkor volt végzős - megnézni a műveit. Ott ismerkedtem meg az igazgatóval, aki nagyon sok mindent magyarázott el nekem az ottani oktatásokról. Már több éve magánkézből támogatják ezt az iskolát, és már látni lehetett a fejlődését a művészeteknek. A bátyám mostanra már elvégezte a sulit, és most a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tart elméleti és gyakorlati előadást a Mongol-Tanka festészetről.
Phagspa Lama (1913)
Festő: Uran Namsarai
Phagspa Láma tibeti származú volt, és nagy szerepe volt a Mongol történelemben illetve kultúrában. Ő fejlesztette ki a négyzet tetejű folyóírást.
Hivatalos adatok
Az ország területe: 1565000 km2, amin 2 619 674 ember (2000) osztozkodik. A lakosság összetétele: khalkha mongol (98,5%), kazah, burját, orosz stb. Vallási szempontból: lámaista, sámánista, muszlim és még református keresztény vallás is. A hivatalos nyelve mongol, de ez területenként változik. A köztársaság fovárosa Ulánbátor (649 800 fo, 1998), és csak hivatalos politikai hovatartozása: MAKN, ami egy kommunista párt, de ez csak papíron igaz. A törvényhozás 76 tagú Nagy Állami Hural által jön létre, de ez gondolom senkit sem érdekel.
A mágikus helyek
Az otthoni tartózkodásom alatt megpróbáltam minél több szép "mágikus" tájat látni, és ez sikerült is. A legszebb szikla, amit valaha is láttam, egy szabályos teknősbéka alakú volt, és egy nagyon mély barlang volt a mélyén. A mágia része a lovaglás, mert lovagolni bármikor mehettünk. Mert mindenki számára volt hozzá elég ló, és tér, ahol elmélyülhettünk. Viszont ennek is megvolt a következménye. Mégpedig az, hogy két napig nem tudtam utána ülni. Majd később mentünk Orkhon folyó legnagyobb vízesése alá, ami a legnyugtatóbb hely a világon. Én csak a vízesést hallottam, és csak a zenélő hangra tudtam figyelni. Szerintem csakis ilyen lehet egy valóságos mágikus hely, amely magával ragadja az ember érzékeit.
Mongol étkező, és dohányzó készlet
Készült: ezüst, bőr, elefánt csont és ébenfa
Egy kis ráadás
Gondoltam érdekes lehet egy-két kép az egyik legnagyobb kézműves Bogdo Khan, Zanabazar (1635-1723) műveiből. Ő volt az első és az egyetlen mongol származású Khan és Dalai Láma egyben. A művei ma felbecsülhetetlenek, mert csak Mongóliában és Tibetben vannak. A szobrait általában ötvözött bronzzal készítette, de a legfőbb művei színaranyból készültek. A mongol kultúrában szinte a legfontosabb figura, mert jelentősen fejlesztette és oktatta a kézműves ipart ("Zanabazar Iskolája" - Kharakhorin, Mongólia).
Ha valakinek valamilyen fogalma van az országról, akkor csak annyi ugrik be, hogy sok-sok jurtában lakó kínaiakhoz hasonló kinézetű emberek lovagolnak a Góbi sivatagban, amit a Discovery Channel-en látták egy nyolcvanas években készült felvételről. Ez a helyzet tényleg így is volt, amíg el nem jött az 1987-es rendszerváltás. Nekem, mint egy átlagos mongol srácnak kicsit úgy tűnik, mintha az emberek csak elképzelik, majd a tényleges meggyűződés nélkül elhiszik az elképzelésüket. Pedig tényleg léteznek olyan helyek Mongóliában, ahol még semmi sincs "elrontva" emberek által.
Tetszett a cikk?



