A Föld legõsibb remekmûvei közé tartozik a világ hét csodája. A csodálatos építészeti és mûvészeti alkotásokról elõször egy fõníciai író, a Krisztus elõtti 2-dik évszázadban élt szidóni Antipatrosz számolt be, egy epigrammában.

"Láttam már Babilon falait, melyeken kocsi hajtott, S láttam Zeusz szobrát, Alpheosz árja tövén, Láttam a függõkerteket, Éelioszt, a Kolosszust, És valahány gúlát, mit csak Egyiptom emelt, S Mauszólosz irdatlan sírját, ám látva a roppant, Fellegekig nyúló templomot, Artemiszét, Mind elhalványult. Mondám: Az Olümposzon innen láthat- e méltóbbat Héliosz égi szeme?"

A fõníciai krónikás leírása a korszak legismertebb kereskedelmi útvonalait követi. Antipatrosz a következõ remekmûveket vette fel a listájára: Kheopsz fáraó piramisát a mai Kairó közelében. Babilon függõkertjeit, az olimpiai Zeusz szobrot, Artemisz templomát Epheszoszban. Mauszólosz halikarnasszoszi síremlékét, a rhodoszi Kolosszust és az alexandriai világítótornyot.

Miért nem világcsoda Bábel tornya?
A fõníciai Antipatrosz csupán az utazók számára hozzáférhetõ, megtekinthetõ építészeti remekmûveket vette fel a listájára. Bábel tornya, amely ugyan jelentõs építészeti és mûvészeti emléknek minõsült, ekkoriban igen romos állapotban volt, így nem tudtak mit kezdeni vele. A kortársak csupán a tökéletes, épségben maradt emlékeket tartották csodálatra méltónak. A hét világcsoda viszonylag rövid ideig váltott ki lelkesedést az emberekbõl.

A kereszténység elterjedésével az embereket egyre kevésbé érdekelte az ókor, a gyönyörû építményekbõl pedig csupán jelentéktelen romhalmazok maradtak. A világ hamarosan elfeledkezett róluk. Európa csupán a 15-dik század elején, a reneszánsz kezdetén fordult a klasszikus görögök és rómaiak kultúrája felé.

Fischer von Erlach, osztrák építészmester (1656 - 1723), a "Történeti építészeti vázlatok" címû híres könyvében írt a hét világcsodáról, amelyek ezáltal újra az európai szellemi élet közkincsivé váltak. De kétszáz esztendõnek kellett eltelnie ahhoz, hogy vállalkozó szellemû európai tudósok felkutassák a múlt emlékeit, és feltárva ezeket, közismertté tegyék az ókori világ hét csodáját. A modern idõk emberei így közelrõl is megismerhették, hogy milyen csodálatos teljesítményre voltak képesek õseink.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.