A minap azt találgatta egy barátnőm, hogy miért vesznek a nők nem is olcsó, szerelmes történeteket leíró, minden irodalmi színvonalat nélkülöző kis füzetecskéket? Vagy ha már erre szomjaznak, miért nem teszik össze kettőnek az árát egy igazi könyvre, aminek persze ugyanúgy lehet a szerelem a témája. Az én válaszom: erre a kérdésre a szocializációnkban kell keresni a választ.

Csíkos könyv helyett szerelmes füzet?
Amíg azt mondják a kiadók, hogy az internet elterjedésével csökkent a papír alapú könyvek eladási példányszáma, addig az újságosoknál változatlanul fogynak a szerelmes füzetek, főleg a különböző női neveket viselők, a nagyjából egy kaptafára épülő történetecskék – afféle régi, csíkos könyvek, mint egykori lányregények. Bár a csíkos (pöttyös) könyvek helyenként komoly irodalmi értékkel bírtak (ebben a sorozatban adták ki Szabó Magda Abigéljét is), és anyáról lányára szálltak, ha rájuk nézünk a könyvespolcon, a gyerekkori strandok jutnak eszünkbe, vagy egy fa teteje, ahová felmászva olvasgathattunk, elrepülve idegen kislányok világába.


Mondhatnánk, hogy a mai kislányoknak egy laptop, vagy anyu Júlia-regény sorozata marad a gyerekkorból? A kérdés csupán az, hogy ha ezek ugyanúgy pénzbe kerülnek, akkor miért nem könyvet vesznek a nők ezeknek az árából? Nos talán azért, mert az ezeket fogyasztó nők meg egyáltalán nem biztos, hogy könyvet láttak az anyukájuk kezében. Ahhoz képest valóban olvasnak – legalább.  Vagy azt is gondolhatjuk, hogy nincs idejük a metrón, vagy amíg a lecsó megfő, valódi irodalomban elmélyedni. Ezek viszont rövid időn belül is feldolgozhatóak, könnyen emészthetőek. Persze erre azt is mondhatnánk, hogy vannak novellák, versek is. Csakhogy sajnos a középkorú nők nagytöbbsége nem arra szocializálódott, hogy novellát, verset olvasson kicsi ráérő idejében.

Nagy Indiánkönyv vagy hangoskönyv?
Sajnos a könyv elértéktelenedése még az internet előtti korszakban kezdődött, amikor kötelező olvasmányok hegyeivel vették el a tartalmas könyvek szeretetét és az igazi olvasási kedvet az iskolákban, átterhelve a nyári szünetekre a sok olvasnivalót, amely a tananyag része volt. Miután ez az időszak a kontroll nélküli olvasás időszaka, azaz a pedagógus nem segített megmagyarázni a sokszor nem korosztálynak megfelelő kötelező olvasmányt, ezért ezek nem is maradtak meg valós tudásként, sem értékként. Így felnőtt korban már a könyv említése is sokak számára valami sznobériát, vagy úri mulatságot jelent – mely akár a különböző társadalmi rétegek közti elkülönülés szimbólumává is válhatott. Míg gyerekkorunkban szinte mindenki egy érzésre gondolt, ha a Nagy Indiánkönyvet megemlítettük, addig ugyanígy vált egységesítő kultúrává a hangoskönyv már az iskolák könyvtárában is - hisz a kötelező olvasmányok legalább így eljuthatnak a diákokhoz, akik ma már nem könyvjelzőt hímeznek karácsonyra, hanem mobiltelefon-tartót vesznek még a nagyinak is.



E-könyv, jegyzet, blog
Ugyanakkor az is érdekes, hogy sokkal többet olvasunk, mint akár csak 20 évvel ezelőtt. Mert az internetet legnagyobb részben még mindig olvassuk, a zenehallgatás, videónézegetés vagy csetelés, beszélgetés mellett. Sokkal többet írunk, sokféle módon – ami kétségkívül az internet nagy eredménye, hogy a mindenféle blogok, és jegyzetek között néha igazi gyöngyszemeket is fellelhetünk. Így az is látható, hogy a közösségi oldalakon fellelhető irodalomnak is megvan a maga fogyasztói rétege. Ugyanis szinte ingyen (csak a net díjáért) annyit olvashatunk, amennyit akarunk, és azt, amit szeretnénk. Igaz, a szerelmes történetek papíron a paplan alatt olvasva mondjuk egy kollégiumban hozzák meg azt az álmot, amire egy fiatal lány a legjobban vágyik: álmodni a jövőt. Csak nehogy felnőtt korában is csak szerelmes füzetek lapjain tudjon álmodni az, akinek ez marad akkor is a kultúra hordozója.

Horváth Margit

Képek: www.morguefile.com
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.