A Pilátus előtt egy szelíd asszony kezében egy gyermek, az Ecce Homo-ban védelmet keres édesanyjánál, aki csecsemőjét karjában tartja, miközben a felnőtt férfiak gyilkos szenvedéllyel vádolják az ártatlan Megváltót. Munkácsy nem felejtette el gyermekkorát, amikor asztalosinas volt.
A Forradalom és szabadságharc idején kisgyermek volt, de olyan korban nevelkedett, amikor még éltek a harcok hősei. Mecénása fedezte fel, vitte magával előbb a nagyvárosba, majd Bécsbe tanulni. Magyarországon még nem volt festőiskola. Bécsbe, Münchenbe, Párizsba mentek a tehetséges ifjak, mint Zichy Mihály is. Munkácsy is Münchenbe indult, de különleges tehetsége nehezen birkózott a gipszmodell utáni festéssel. Amit ő egyszer meglátott, azt fejében hordozta, nem volt szüksége szolgai másolásra.

Düsseldorfi iskola
Itt festette meg az Ásító inast, majd élete egyik fő műve, a Siralomház következett. A betyár alakja a magyar folklórban a szabadság népi hőse volt, s az elítélt haragos, mindenre elszánt világával szemben itt is megjelenik az ártatlan lányka az előtérben, az előítéletmenetes jóság szimbólumaként.
Párizs
Ez a csodálatos város azonban maga volt az élő művészet, kísérletezés. Itt kapta méltó jutalmát a Siralomház is: a Párizsi Szalon nagy aranyérmét 1870-ben. Ezt a képet tragikus konfliktus, súlyos veretű forma jellemzi, sötét és világos színek, amiként sötét és világos érzések ébrednek a kép szemlélőjében is.

Hasonlóképpen a legszegényebbeket ábrázolta a Köpülő asszony, a Rőzsehordó nő, az Éjjeli csavargók, és a Zálogház című képeiben. Ezek az európai realizmus fő művei közé tartoznak. Témájában következetesen realista, de formájában színpadszerű jeleneteket látunk. Ez a stílus a romantikus ihletésű realizmus, melyet sokan követtek utána Magyarországon. A sötétből kivillanó színek kontrasztja, a pszichológiai jellemzés hangsúlya festői egységben összegződik.
Műkereskedelem
Szívesen fogadták a képeit Párizsban. A vak John Milton diktálja leányának az Elveszett paradicsom c. művét című képe, a Mozart halála és a Műteremben, ahol önmagát ábrázolja, távolabb lép a magyar realizmustól. Sőt a Honfoglalás című kép is inkább kosztümös kompozíció. Ezekkel Párizsban nagy sikereket ért el.

Mindmáig örömmel tölti el a rajongókat, ha Munkácsy-csendéletet látnak. Legutóbb a 121 legszebb kép kiállításon mindenki boldog mosollyal állt meg a Csendélet előtt. Tájképeinek sok követője volt, néhány évtizedig mindenki Munkácsy szeretett volna lenni.
Különleges tárlatvezetés Szirbek Istvánnal erre a kiállításra >>
Dobosy Ildikó
Képek: Wikipédia



