Őserdő volt, csak annyi fát vágtak ki, amennyit éppen felhasználtak. Az erdő pedig magától terjeszkedik, ha nem bántják. A huszadik század elején indult meg az iparosodás, vágták az erdőt, pusztították a szép bükkfákat, és csak fenyőt ültettek helyébe, az nem olyan igényes ezen a vidéken. Ma Pityerszer mutatja még ezt a régi állapotot, vezetővel meglátogathatjuk a vidéket.

Templomok
Minden tíz falu építsen templomot! – parancsolta a király. Miért? Mert a hét egyik kiválasztott napján - miután megetették az állatokat – ünneplőbe öltözve, vagyis elfeledve a házi gondokat, a közösség problémáit ott a templom előtt beszélheti meg a lakosság. Nem a kocsmában, italos kábulatban, hanem józanul átgondolva kell megszervezni a közös munkákat.
Építsen azért, hogy tanuljon egymástól és a képzettebbektől: tanuljon a lelkipásztortól erkölcsöt, összetartozást, egymás megsegítését.

És építsen templomot azért, hogy felemelhesse lelkét a porból, közös áhitattal vegyen részt az országépítő, világépítő munkában. Tudja meg, hogy szülei előtt is éltek emberek hasonló gondokkal: hogyan tudtak azok alkalmazkodni a természet erőihez. Tudja meg, hogy térben, a tengereken túl is élnek emberek hasonló gondokkal. És sejtsen meg valamit azokból a titkokból és szentségekből, amik az embert szűk kicsiny élete fölé emelték. A végtelen térből és végtelen időből.
Ezek az Árpád-kori építők csodás helyeken jelölték ki a templomok helyét. Nevük nem maradt fenn, de az épület ma is dícséri szaktudásukat. Aquilla Jánosnak tulajdonítanak itt néhány épületet, köztük a veleméri templomot, de ez a név csak fedőnév, mint Anonimusé.
Fehér fény temploma
A veleméri templom a Fény temploma, mint János evangélista írta Jézusról: Jézus maga a fény, a templomban Jézus teste maga egy ablak, mely megvilágítja a templomot. A XIII. században építették, jellegzetesen románkori emlék. Neve Szentháromság, a diadalív belső oldalán három kör jelzi ezt a szimbólumot.

Az év leghosszabb napján besütő napsugár jelölte ki az építőművész számára a templom hosszát. Az első napsugár ezen a nyugati falon festett Szűz Mária kép köpenyére esik, ahol a bűnösök menedéket nyerhetnek. Az reggeli utolsó fénysugár pedig a diadalív talppontjára esik.
Napéjegyenlőség idején a déli fal ablaka világítja be a templomot. Az első ablak kijelöli a bejárati ajtó keretét. A második és harmadik ablakkeretet összekötő vonal meghatározza az északi falat, vagyis templom szélességét.
Február második felében a lemenő nap utolsó sugarai bemutatják a Fény megtestesülését, a trónoló Krisztust. A diadalív egyik oldalán Szent Anna Máriával és Jézussal, másik oldalán a golgotai történés látható.
A téli nap sugara a déli falon lévő betlehemi csillagot világítja meg, alatti a születés-történet a három királyokkal, akiket a magyarság Istvánnak, Imrének és Lászlónak nevez. Valamint itt láthatjuk a művésznek, Aquilla Jánosnak a képét is.

Az Őrség lakói
A lakosság büszke hagyományaira. Szívesen mesélnek a szer-es településről, a fazekasságról, állattartásukról. Mindenfelé látunk szabadon legelő teheneket, kecske- és tehéntej feldolgozó üzemeket. Őriszentpéteren pünkösd idején szívesen látnak mindenkit a Virágzás napjára, melyet már egy évtizede megrendeznek a Teleház és Sülyi Péter szervezésével. Jól felkészültek a vendégfogadásra.
Dobosy Ildikó



