A kiállítási kollekció 90%-a magángyűjtők emléktárgyaiból, dokumentumaiból áll össze, de láthatóak a vásárhelyi Tornyai János Múzeum, a Bethlen-gimnázium és a helyi levéltár anyagai is. A tárlaton szemügye vehetőek az ország egyik legnagyobb trianoni magángyűjteményével rendelkező Kovács Ferenc képeslapjai, dokumentumai is.

Az emléktárlat az Alföldi Galéria három kiállítóterében valósul meg. Elek András, a kiállítás koordinátora elmondta, az első teremben a trianoni békediktátum okozta fájdalmat kifejező dokumentumokat állították ki. A második tér azokat a relikviákat mutatja be, amelyek jelképezik a két világháború közötti Magyarország bizakodását, hogy a határok újrarajzolhatóak. A harmadik kiállítótér az eufóriát ábrázolja, mikor a korábban elcsatolt területek visszakerültek Magyarországhoz.
A hódmezővásárhelyi Trianon-hét keretében június 1-én, kedden 10 órától a „Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír ” című tudományos tanácskozással emlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulójáról. Az emlékhéten a kiállításon és a konferencián kívül irodalmi estet, filmvetítést és ökumenikus istentiszteletet is szerveznek.A trianoni békeszerződés eredményeképp Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát. Magyarország lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Jelentős magyarlakta területeket csatoltak a szomszédos országokhoz. Több mint 3 millió magyar került kisebbségi létbe. Románia önmagában nagyobb területeket kapott – 103 ezer km2-et – mint ami Magyarországnak maradt.
A történelemben soha egyetlen országot sem bűntettek ilyen igazságtalanul - egy francia történész írt arról az 1930-as években, hogy a trianoni békeszerződés a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéje volt. Georges Desbons szerint Magyarország új határai mentén minden határkőre azt kellett volna felvésni, hogy „itt nyugszik az igazság.”



