Képzeld el, hogy Magyaroszágon nagyon sok varázslatos hely található. Például a Szent - György vonalak, vagy más néven sárkányösvények. Ezek a Föld láthatatlan energia vonalait jelölik. Ma a csodálatos gyógyhatású fürdőkre szeretném a figyelmeteket felhívni. Szerintem ti is hallottatok már Hévízről.

Képzeld el, hogy Magyaroszágon nagyon sok varázslatos hely található.
Például a Szent - György vonalak, vagy más néven sárkányösvények. Ezek a Föld láthatatlan energia vonalait jelölik.
Ma a csodálatos gyógyhatású fürdőkre szeretném a figyelmeteket felhívni.
Szerintem ti is hallottatok már Hévízről.

A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén.
Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középsõ újkõkortól kezdõdõen ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelõzõ karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet.

A honfoglalást követõen a kora középkor évszázadaiban több Páh nevû falu alakult ki a környéken, például Bõr - páh ( ma Alsópáhok), vagy Szentandrás - páh ( késõbb Hévízszentandrás) , melyek az egykori lakosság foglalkozására utalnak.

Hévíznek a neve elsõként egy 1328. március 28 - án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás - páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (ad locum vulgariter heuvyz dictum). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlõ meleg víz táplált. A hévíz név a nyelvészek szerint folyó, meleg forrást jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is. A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek a lehetõégét azonban nem lehet kizárni, hiszen a hévízeknek igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytõl sokat szenvedõ végvári katonák körében. A mocsár nád és sástengerében rejtõzködõ hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdõzésre. A XVII. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja.

A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségbõl, s a század végén megszületett Hévízfürdõ.1731 - ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeirõl. A hévízi forrástó vizének elsõ tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti fõorvosa és fizikusa végezte el 1769 - ben.

A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József - féle 1783. évi, elsõ katonai felmérés térképén a meleg, kénes tó megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belõle kivezetõ malomér pedig Hévíz - patak néven szerepelt. Késõbb a levezetõ vízfolyásnak melegér elnevezése terjedt el, míg a Hévíz kifejezést csak magára a tóra kezdték alkalmazni. Hévíz neve 178O - ban jelent meg elõször nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvû munkájában ( A magyar királyság geográfiája). Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786 - ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is. A Hévíz - völgy értékét a XVIII. században elsõsorban a malmok és a néhol kitûnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme.

Több bizonyíték szól amellett, hogy a Hévízi-tó thermális gyógyvize a geológiai múltban nem a mai szinten fakadt, hanem ennél jóval magasabban. A Hévízi-tó vize, mintegy 20-22 ezer éve tört fel mai helyén, a Balaton kialakulásával egy idõben. Az elõtörõ meleg víz elõször a Balatonba ömlött. Klímaváltozások hatására a Balaton vízszintje lesüllyedt. Az egykori tómederben az ott élõ buja növényzet elhalt réseibõl tõzegláp keletkezett.
A Hévízi-völgy lápos, tõzeges, sík felszíne a tótól keletre kb. 1-1,5 km szélességben, a völgy keleti oldalán levõ Dobogóig és a völgyet keletrõl határoló cserszegtomaji dombvonulatig terjed. Dél felé a tõzeges terület a Zala medréig húzódik, északon a Gyöngyösi csárda fölé nyúlik.
A Hévízi-tó vizét geotermikus energiamelegíti. A földkéreg mélyebb rétegeibõl vezetés és sugárzás révén származó hõ fûti át a triász és pannon korszakban keletkezett föld alatti tároló-rendszerbe zárt mélységi vizeket.

A XXI. század elején Hévíz Magyarország és Európa egyik legkedveltebb és az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlõdõ fürdõvárosa.

Remélem ez a kis ízelítő kedvet adott arra, hogy ellátogassatok Hévízre. Nagyon sok ídős- és fiatal embernek van szüksége arra, hogy kipihenje magát a minennapi stressz miatt. Magyarországon sok helyen van még gyógyfürdő, termálfürdő. Ezek közé tartozik fővárosunk Budapest, Gyula, Hajdúszoboszló, Egerszalók, Gunaras(Dombóvár mellett), Mezőkövesdi Zsóri fürdő, Miskolctapolcai barlang fürdő, Zalakaros és még sok szép hely.

Köszönet az információért Hévíz lapjának.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.