A sokat megélt falucska az erdélyi Érc-hegység észak-keleti részén, az Aranyos-völgyében található, egyik oldalról a Székelykő, másik oldalról az Ordaskő határolja. Ártándi határátlépéssel az E60-as autópályán lehet megközelíteni, bár a haladást néha rendszámtáblával ellátott, öszvér vagy ló vontatta szekerek némiképp lassítják.

A sokat megélt falucska az erdélyi Érc-hegység észak-keleti részén, az Aranyos-völgyében található, egyik oldalról a Székelykő, másik oldalról az Ordaskő határolja. Ártándi határátlépéssel az E60-as autópályán lehet megközelíteni, bár a haladást néha rendszámtáblával ellátott, öszvér vagy ló vontatta szekerek némiképp lassítják.
A falut legkorábban Turuck és Turutczkó néven említik, mely valószínűleg a taraczk szóból származik, vasalatot jelent. Így a Taraczkót vasban gazdag vagy vasműveléssel foglalkozó helyre mondták. A Taraczkóból később alakult ki a Torockó név, 1291-ben, a II. Endre kiváltságlevelében már így szerepel.






A település története


Az írásos emlékek előtti időszakban a dákok, rómaiak után az Oroszország felől érkező szláv törzsek telepedtek itt le. Őket a magyarok követték, akik a korábbi népcsoportokat magukba olvasztották. Az ide érkező magyar csapatok vezére a falu után nemzetségének a Thoroczkay nevet adta.

A falu 1291-ben kiérdemelte a városi rangot és a földbirtokos Thoroczkay családtól való függetlenséget, amit II. Endre kiváltságlevélben foglal írásba. A bányászváros függetlenségét azonban a völgy birtokosa nem nézte jó szemmel: az ellenségeskedés 1514-ben, a Dózsa-féle parasztháború kapcsán fegyveres harcba csapott át.
A város ekkor veszítette el kiváltságos jogát, amibe lakói soha nem tudtak belenyugodni, így 1702-ben, mikor újból megtagadták a jobbágyi szolgáltatásokat, akkor a Thoroczkay család a rettegett Rabutin tábornokot hívta segítségül.
A katonaság november 17-én éjjel tört rá a városra, a felkelés vezetőit kivégezték, a lakosokat megkötözték, a várost feldúlták. A hagyomány szerint ennek a gyásznak az emlékére festették vörösre a régi torockói házak ablakkereteit.


 
 

Körkép


A falu közepe a piactér, ahol a vajor, avagy csobogó is található. A vajor az Ordaskő vízgyűjtőterületéről vezeti le a faluba a vizet, mely hűs, tiszta, nyáron sem apad ki és télen se fagy be. A csobogó legfelső részéből a lakosok merítenek vizet, a hosszabb, itatónak kialakított középső részhez az állatokat vezetik reggel és este, míg legalul, a nagy kőmedencénél az asszonyok moshatnak.

A piacteret három oldalról veszik körül a házak. A lakóépületek többsége az utcára nyíló pincehelyiséggel rendelkezik, ahol régen a vas termékeket tárolták, a megemelt földszinten tornácon keresztül jutunk be a házba, ahol általában két szoba található. 
A hagyományos torockói házakat fehérre meszelték, a zöld házakat a kései XIX-XX. század „termelte ki”, a házban lakók így fejezték ki magyar voltukat. A piactér negyedik oldalán a templom, illetve a később mellé épített iskola található.

A falu csupán azért nem lehet az UNESCO Világörökség része, mert a templom elé épített XX. századi művelődésiház (ma már használaton kívüli) épülete tönkreteszi az amúgy egységes látképet.


Élet régen és ma
Torcokó, ahogy azt a falu nevében is őrzi, a vas városa, Erdély legjelentősebb vasműves központja volt a modern vasipar előtt. Századokon át földesurak és fejedelmek a legbiztonságosabb pénzbefektetésnek a „torockói vas” vásárlását tekintették. Az akkori város ennek köszönhette hírnevét, gazdagságát, anyagi és szellemi kultúráját, módosságát.

A bányászok reggelente a „Nyugón” várták be egymást, innen indultak együtt munkába. A fiatal bányászfeleségek férjeiknek a kitalicskázásnál segédkeztek. A bányásztarisznyában 2 gyertya, fél kilo kenyér, 10 deka (1 porció) szalonna, hagyma, túró és boroskulacs volt. A bányászoknak hétköznap nem adódott kikapcsolódási lehetőségük, így azt a hétvégén igyekeztek pótolni: szombat esti együttes kocsmázással, vasárnapi gazdag ünnepi visletben való templombajárással és közös családi ebéddel. Minden harmadik szombaton céhgyűlést rendeztek, ahol a bányászgazda elszámolt a kiadott segélyekről (a segélyek alapját évente 4-4 véka kitermelt vaskő ára adta) és igazságot teremtett a cimborák közötti nézeteltérésekben.

A kovácsmesterség a tudással és a műhelyfelszereléssel együtt apáról fiúra szállt. A magyar kovácsok főleg a mívesebb, illetve a lakatosmunkákat végezték (puskások és órások is akadtak közöttük), hidegkovácsoknak is nevezték őket, mivel a vasat nem hevítették fehér izzásig, csupán idomíthatóvá tették. A nagy sorozatban való kovácsolást a cigánykovácsok vállalták darabbérért. Ők melegkovácsolással készítettek ekevasat, címervasat, kapát, sarlót, patkót.

A modern vasipar után Torockó gazdagsága lehanyatlott, a település elszegényedett. Napjainkban azonban újra életre kél: az idegenforgalom rengeteg látogatót vonz erre a magyarok által lakta területre. A ma is élő néphagyományok (tavaszköszöntő, télűző farsang, karácsonyi körmenet) mellé a turisták kedvéért régebbieket is felelevenítettek. Az idősebbek mostmár tudatosan adják át a régi népdalokat a fiatalabbaknak. A lakók közül, aki csak teheti, kiadja szobáit és a beáramló pénzből szépen fejlesztik a házakat. A hagyományőrzés mellet azonban az idegenforgalom negatív hatása s érződik: a falu kis boltjának kínálatában megjelentek a különféle üdítők, rágcsálnivalók, és többek között kiszorították a helyi finomságnak számító somodit (kalácsfajta) vagy a házicsokit. Ugyanakkor az idegenforgalomnak egyelőre még nincs túl nagy megtartó ereje: a fiatalok a biztosabb megélhetés reményében szívesebben költöznek be valamely városba. A falu óvodájába most 9, iskolájába pedig 11 gyermek jár.

És miért kétszer?
Ahogy a bevezetőben írtam, Torockót egyik oldalról a Székelykő övezi. A néphiedelem szerint a kő egy hatalmas, alvó óriás. A felkelő nap az óriás lábait elhagyva egy időre eltűnik annak pocakja mögött, hogy néhány óra múlva újra felkeljen annak torkánál – abban a hasadékban, ahol meredek, zúzalékos út vezet fel a hegy tetejére.

Shine
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.