A norvégok tisztelik a tengert, hiszen szerves része az életüknek, sok jót kapnak a tengertől. Az északi területek éghajlata gyakrabb enyhébb, mint Dél -Norvégiaé, mert itt délen nem érezteti hatását a jótékony Golf-áramlat. A nyugati partok előtt hosszú szigetsor húzódik, a partvonal teljes hosszában. A szigetsor fogja fel a tenger hullámainak szüntelen ostromát...

A norvégok tisztelik a tengert, hiszen szerves része az életüknek, sok jót kapnak a tengertől. Az északi területek éghajlata gyakrabb enyhébb, mint Dél -Norvégiaé, mert itt délen nem érezteti hatását a jótékony Golf-áramlat. A nyugati partok előtt hosszú szigetsor húzódik, a partvonal teljes hosszában.

A szigetsor fogja fel a tenger hullámainak szüntelen ostromát. Ameddig a sós hullámok felvernek, nincs növényzet. A szigetsor természeti és gazdasági viszonyai mostohák, de azért a szigetek Norvégiának nagyon jó szolgálatot tesznek, mert felfogják a háborgó tenger dühét. Bármilyen vihar tombol is a nyílt óceánon, a szigetsoron belül békés, csendes a víz.

Norvégia területének jellemző sajátosságai a fjordok, melyek a Földön teljes szépségükben, nagyszerűségükben csak itt láthatók. A fjordok bejáratai többnyire keskeny szorosok, amelyekben az utak hol összeszűkülnek, hol kiszélesednek több kilométeren át. Néha meredek magas sziklafalak között vezet, másutt a felszín alacsonyabbá válva teraszokat alkot. A fjord néhol szétágazik keletre, nyugatra, vagy más irányba. A kísérő hegyhátak a déli fjordok vidékén erdősek és az erdők felett hóborított hegyhátak emelkednek, amelyekről gleccserek nyúlnak lefelé. Ezek azonban csak az északi részeken érnek le a tengerig, mert a déli részek fjordjai hamarabb kezdenek el olvadni. Bővízű patakok indulnak ki belőlük, amelyek lépésről-lépésre esve rohannak a fjord felé. Norvégiának a nyugati oldalon igazi folyói nincsenek is, hanem csak vízesések. Ezek azonban nagyon értékesek, mert roppant energiát hordoznak.

Ahol a teraszok szélesebbek, ott az emberek mindenütt települések hoztak létre a fjordok mellett. A partvidéken viszonylag kevés ember lakik, mert a művelhető föld igen kevés. Csak a tavaszi időszak alatt népesül be a partvidék, amikor halászhajók ezrei sietnek erre a vidékre tőkehal és hering halászatra.

A fjordok belsejéből a magas hegyvidék felé tartva, a táj nagy kőtengerré változik amelyből csak itt-ott emelkedik ki egy-egy simára csiszolt hegycsúcs. Olyan az egész mintha a hullámzó tenger kővé meredt volna. Itt már az igazi északon vagyunk, a nővényzet rendkívül ritka, a mélyedésekben tavak, barna lápok vannak, a felszín a tenger felé lépcsőzetesen lejt, ezért a folyók mindenütt vízeséseken át rohannak le.
A nyugati magas, kietlen hegyvidéket a norvégok fjellnek nevezik, régebben emberek alig-alig jártak itt. A hegyvidék legdélibb része amely a Skagerrakra néz egészen más természetű táj, enyhe éghajlatú, ezért ez nagyon értékes része Norvégiának.

A norvég észak, a Lappföld is igen érdekes vidék. Ott még mindig olyan az élet, mint valamikor régen. A sarkkörtől 170 mérföldnyire 1000-2000 rénszarvas vándorol Kautokeino felé. De azért mégis van különbség, mert a pásztor már motoros szánnal végzi dolgát. A rénszarvasok és a lappok élete évszázadokon át összefonódott, a lapp családok is vándoroltak. A mostoha időjárás miatt a nomád világ törvényei még mai modern korunkban is uralkodik ezen a vidéken.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.